Háborús vizeken

avagy Izolde Johannsen - Michael T. Marble: A birodalmi kalóz (A Birodalom tengeri bástyái 1.)

borito1.jpg

Underground Kiadó, Budapest, 2016. 490. oldal

Borító tervező: Izolde Johannsen 

 

Fülszöveg

Az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó Hans Langsdorff parancsnok vezetésével a legnagyobb titokban elhagyta a wilhelmshaveni kikötőt. Ellátóhajója, az Altmark, Heinrich Dau kapitánnyal az élén már augusztus 6-án útnak indult. A két hajó fiatal, tettre kész legénysége izgatottan figyelte a hazai és a külpolitikai híreket. A két parancsnok kivételével egyikük sem sejtette, hogy mi a célja a kihajózásnak. Langsdorff és Dau parancsnoki kabinjának biztos rejtekén egy-egy lezárt, titkos boríték lapult, melyet csak a háború kitörésekor nyithattak fel…

 

Előlegbe

Ez a könyv is a novemberi kellemes meglepetések közé tartozott. Az írónő lépett velem kapcsolatba, hogy lenne-e kedvem elolvasni a könyvet. Bevallom én eddig A birodalmi kalóz, sőt a sorozat  létezéséről sem tudtam semmit. De a fülszöveg elolvasása után rögtön igen írtam. Mindig is érdekelt a II. világháború története. Viszont a szerzőpárosnak szerintem sikerült - ezen a téren is -  egy kiaknázatlan témát  választani

A könyvet elektronikus formában kaptam meg, így a minőségéről nem igen tudok nyilatkozni. Sőt, még a kiadótól sincs egyetlen könyvem sem. A borító nekem kicsit úgymond "semleges", de a szimbolikája illik a regényhez.

 

Pro (ami tetszett)

A regény felépítése egyszerű, nincs túlbonyolítva. Számozott fejezetek követik egymást, amik el vannak látva dátumokkal. Ennél több felesleges is lett volna. A regény végén pedig kapunk még egy függeléket, ami jó néhány dolgot megmagyaráz. Egy életrajz, a korabeli rangjelzések magyar megfelelői, a hajók technikai és személyzeti adatai szerepelnek itt. 

Azt már írtam, hogy nagyon érdekel a II. világháború története, főleg nagyon piszkálta mindig is a fantáziámat a "német oldal". Mi is vezethetett a mindenki által ismert, ép ésszel felfoghatatlan eseményekhez. A történelmi regények, amelyek ebben a korszakban játszódnak, inkább a szárazföldet érintő háborús eseményekkel foglalkoznak. Ezt az űrt tölti ki ez a regény, nagyon érdekfeszítő témát találtak az írók erre az időszakra vetítve. Mégpedig a Német Birodalom egyik hadihajójának és ellátóhajójának történetét kapjuk meg regényes formában. 

A történetvezetés nagyon izgalmasra sikerült. Már a kötet első lapjain egy tengeri ütközetbe cseppenünk. Majd ez a kis bevezető hirtelen lezárul, és visszaugrunk az Admiral Graf Spee történetének legelejére, és megismerhetjük a kihajózástól az ütközetig tartó időtartamot. Természetesen később a csata utáni eseményekről is tájékoztatást kapunk. Szerintem nagyon hatásos húzás volt ez az előhang a regény elejére, rendesen felfokozza az izgalmat. Ezt a történet során végig sikerül is fenntartani. Kellő mértékű információt kapunk a történelmi, technikai háttérről, de nem estek át a szerzők a "ló túl oldalára", és nem lett a regényből sem történelemkönyv, sem hajózási kézikönyv. Így is megdöbbentő volt az Admiral Graf Spee és ellátóhajójának, az Altmark működésének bonyolultsága. Már ha csak a hajón szolgálók beosztásait nézzük is, de ennek ellenére mégis minden óramű pontossággal működött. Az írók még így is vittek csavart a dologba, ugyanis folyamatosan váltogatjuk a nézőpontokat a könyvben, az Admiral Graf Spee, az Altmark és az "ellenséges" hajók között. Így bepillantást nyerhetünk a történetbe az angolok oldaláról is.

 a_birodalmi_kaloz.jpg

A karakterek megformálása is nagyon jól el lett találva. Elsősorban a németek oldaláról tanulságos. Végre ismét egy mű, ami kihangsúlyozza - legalábbis számomra -, hogy nem minden német volt akkoriban sem náci. Szerintem sok helyen az ellenkezőjét sugallják. Itt nem voltak a szereplők felosztva, mint "jók" és "rosszak", csak egyszerű emberek, akik háborúban a hazájukat szolgálják. Egyébként nagyon karizmatikus szereplőket sikerült alkotni. Itt van mindjárt az Admiral Graf Spee parancsnoka, Hans Langsdorff. Mindenekelőtt szem előtt tartotta a kötelességeit, a legénysége érdekeit bőven a maga szükségletei elé helyezte. Nagyszerűen ellátta a feladatait, pedig nehéz döntéseket kellett meghoznia. Becsületesen betartotta a tengeri hadviselés íratlan szabályait,  civilek ellen nem fordította a hadihajó fegyvereit. Aki még emlékezetes maradt az Paul Ascher, furcsa kettősség van a személye körül. Egyrészt a Német Birodalmat szolgálja, viszont retteg mire számíthat a visszatérése után, ugyanis zsidó felmenőkkel rendelkezik. Kedveltem még Matthias Pütz alakját, tipikusan a naiv tizenéves megtestesítője, "üdítő" volt a karaktere ebben a közegben. Az "angol oldalról" Patrick Dove kapitány emelném ki, ő viselte legjobban a helyzetét, képes volt elválasztani  a személyeket a német, ellenséges mivoltuktól. 

 

Végeredmény 5/5

Már a témája miatt is kiemelkedő, nem sok regény íródott - amennyire én tudom -  a II. világháborús hadihajók történetéről. Teljesen hihető, reális képet ad, mindenféle cukormáz nélkül. Nem utolsósorban pedig hihetetlenül izgalmas is. Speciel én száz százalék, hogy vevő vagyok a sorozat többi részére is! Akit érdekel ez a korszak, és szívesen olvasna erről valami különlegességet, azokban bátran ajánlom! 

 

Köszönöm a lehetőséget Izolde Johannsen-nek és Michael T. Marble-nek, hogy olvashattam a könyvüket!  

 

Vhrai

 

A kép forrása: A birodalmi kalóz blog oldala