A "tengeri háború" folytatódik

avagy Izolde Johannsen: Gránátok a becsületért (A Birodalom tengeri bástyái 2.)

izolde_johannsen_-granatok_a_becsuletert.jpg

Underground, Budapest, 2017. 450. oldal

 

Fülszöveg

1940 tavasza… 
Az Admiral Graf Spee páncéloshajó tisztjei titkos szervezetek és segítőkész németbarát argentin családok közreműködésével egymás után hazaszöknek és újra szolgálatba állnak. Az elpusztult zászlóshajó megüresedett helyét egy alvó óriás veszi át.

A Bismarck, a Nagynémet Birodalom új büszkesége. Az épülő csatahajó az olvasó szeme láttára elevenedik meg hogy az istenek játékszereként egy eposzi küzdelem részese legyen. Günther Lütjens tengernagy, a flottaparancsnok, Ernst Lindemann sorhajókapitány, Paul Ascher fregattkapitány és báró Burkard von Müllenheim-Rechberg sorhajóhadnagy sorsa fonódik egybe, amikor a nagyszerű hadihajó elindul első útjára…

 

Előlegbe

Az előző rész után vártam, hogy olvashassam a következő kötetet. Nagyon örültem neki, hogy az írónő volt olyan kedves és ezt is elküldte. Így a kölcsönkönyveim "kivégzése" után neki is estem. 

A könyvet ismét elektronikus formában kaptam meg, így a minőségét nem tudom megítélni. A borító viszont sokkal jobban tetszik, mint ez előző köteté. Érdekes, pedig hasonló koncepcióra épült.

 

Pro (ami tetszett)

A kötet - hasonlóan az előzőhöz - közepesen hosszú, dátummal és esetenként helyszínekkel, koordinátákkal ellátott fejezetekből áll. Már ezekből az adatokból rengeteg információhoz juthatunk. Ismételten kapunk függeléket is, amely a hajó parancsnokának önéletrajzát, a legénység, illetve a hajó adatait, valamint a rendfokozatok magyar megfelelőit tartalmazza. Szerintem nagyon hasznos ez a fejezet, nagyban segíti a regény megértését. (Sok történelmi és egyéb regény végéről hiányolom az ilyen összefoglalókat.)

Nem kellett csalódnom amúgy sem, az írónő hozta azt a színvonalat, amit az előző kötetben is már megszokhattunk tőle. Ismét egy alapos ismeretekre épülő, izgalmas történelmi utazásban lehet részünk. Azt kell írjam, remekül sikerült az "átvezetés" a két könyv között. A történet elején tölthetünk egy kis időt  a szárazföldön, megismerhetjük mi történt az Admiral Graf Spee elsüllyedése után. Itt már beleláthatunk a "gépezet" működésébe, sokkal jobban kiéleződnek az ideológiai, politikai nézőpontok. Kihallgatások, ellenőrzések sorát követhetjük végig.

Ebben a kötetben a Bismarck csatahajó kerül a középpontba. Erről már a tanulmányaim során is hallottam néhányszor. Itt - szinte - az elkészülése közben is figyelemmel kísérhetjük. Hihetetlen micsoda bonyolult rendszer  szerint működött egy ilyen hadihajó. 

granatok_a_becsuletert.jpg

Már a legelső lapon szembesültem vele, hogy néhány szereplő az előző regényből jelentős szerephez jut. Az Admiral Graf Spee legénységének számos tagja visszaszökik Argentínából (elsősorban a családosok), és újra szolgálatra jelentkeznek. Kedvenc szereplőm, Paul Ascher is visszatér. (Mint tudjuk, ő a származása miatt duplán is kényes helyzetben van.). Ebben a könyvben még közelebb kerül hozzánk, olvasókhoz, ugyanis nem csak tisztként, hanem magánemberként is van alkalmunk megismerni. "Találkozhatunk"  a feleségével és a fiával is, valamint barátjával Kurt Digginsel. A legjelentősebb azonban ebben a regényben Ernst Lindemann, aki megkapja a Bismarck parancsnoki posztját. Bevallom, nekem jó pár oldal után esett le - koppant is egy hatalmasat -, hogy már az előző regényben is benne volt, de nem épp központi szereplőként. 

Izolde Johannsennek Ernst Lindemann parancsnok életrajzát felhasználva ismét sikerült egy eredeti és nagyon emlékezetes karaktert alkotnia. Az elején attól "féltem", hogy párhuzamot fogok vonni az előző kötet főszereplőjével, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Teljesen más, mégis ugyanannyira figyelemreméltó egyéniség bontakozott ki a lapokon. 

Mindemellett az írónő rengeteg új szereplőt is felsorakoztat, mind a tisztek, mind a közlegények közül. Viszont annyira sokrétű a szereplőgárda, hogy lehetetlenség lenne mindenkit megemlíteni. 

 

Vegeredmény 5/5

Amilyen zseniális a kezdés, olyan a folytatás is. Ismét egy olvasmányos, izgalmas történelmi regény kaptunk, ami az első rész ismerete nélkül is bátran olvasható! Száz százalék, hogy benevezek a harmadik részre is! Ajánlom minden történelemkedvelőnek! 

 

Vhrai

 

Köszönöm szépen az írónőnek, hogy olvashattam a könyvét!

 

A képek forrása: http://granatokabecsuletert.blog.hu/

 

Értékelésem a sorozat első részéről: 

A birodalmi kalóz