Constantinus A. P. : 2221 - Szigorúan szabados viszonyok

 constantinus_a_p_2221.jpg

Vitis Aureus, 2017. 504. oldal

 

Előlegbe

Bevallom, az író nevével egészen addig nem találkoztam, míg meg nem keresett, volna-e kedvem elolvasni a könyvét. Nagyon örültem a lehetőségnek, és persze a fülszöveg is jócskán felcsigázta az érdeklődésemet. Egyébként ez a kötet utazott velem a Könyvfesztiválra is. 

Nem olyan könnyed olvasmány, mint amire számítottam. Sőt, még csak nem is egy rövid regényről van szó. Ráadásul pont a szabadságom alatt olvastam, ami nekem mindig kaotikusan sikerül. Így tartott tíz napig, mire a végére értem (2018. április 13. - 2018. április 23. )

A könyv minőségéről nem tudok mit írni, mert elektronikus példányban kaptam meg. A borító esetén azt tudom mondani, a kevesebb néha tényleg több. Egyszerű, mégis kifejezi a regény mondanivalóját.

 

Pro (ami tetszett)

Szinte már a könyv műfaja önmagában is kiváltotta a tetszésemet, nem igen találkoztam még magyar szerző tollából származó disztópiával. Az író stílusát leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy alapos és egyben logikus. A legapróbb részletek is a helyükön vannak. Ugyanaz jellemző a kötet felépítésére is. Négy nagyobb részből áll, amik az évszakokról vannak elnevezve. Ezeken belül számozott és címekkel ellátott fejezetek vannak. Egészen hosszúra sikerültek, úgyhogy még ezekben is vannak lélegzetvételnyi szünetek. Egyébként néhol találunk a fejezetek között egy-egy utalást, dokumentumrészletet, ami a regény világképére irányul. 

A regény nagyon érdekes jövőképet fest le. A XXIII. században járunk, Európa területén, azonban a régi világot csak nyomaiban tudjuk felfedezni. Újra virágzik a több ezer éve letűnt matriarchátus, női irányítás alatt álló, úgynevezett Matriarcha Szövetségek uralják a kontinenst. A férfiaknak külügyi szerepek, illetve a katonaság jut. A nők kiemelt szerepet kapnak mindenféle téren, akár a gyerek, akár a karrier mellett teszik le a voksukat. Nincs kialakult családmodell, az egész közösség egy nagy famíliaként tekint magára. A hosszú távon tartó párkapcsolatokat rossz szemmel nézik, egymás birtoklása szinte bűnnek számít. Nos, én persze most csak nagy vonalakban vázoltam fel a dolgot, teljesen elmagyarázni több bejegyzés sem lenne elég. De egyszerűen zseniális, amit az író összehozott. Ritkán találkozom ennyire kidolgozott disztópikus világrendszerrel. Mindent alaposan és részletekbe menően megmagyarázott a társadalmi felépítéstől az államberendezkedésig, felvázolta a külpolitikai viszonyokat, a kulturális és művészeti tevékenységet, a hétköznapi életvitelt... és még sorolhatnám. Ráadásul mindezt sikerült úgy átadni, hogy az ember lánya nem unja magát halálra. Még érdekesebbé teszi a regényt, hogy  az "új" világrendszer mellett a régi - ahogy a regényben nevezik -, a párosok világa is jelen van. Érdekes volt megfigyelni a két világnézet hogyan feszül egymásnak. 

A történet még ebben a világrendszerben is teljesen hihető. Constantinus A. P. szép lassan vezet be minket az Alfa Matriarchátus rejtelmeibe. Rögtön a regény elején megismerjük Ryan-t, aki a közösség fontos polgára. A anyja a donna - nekem úgy jött le, hogy államfő -, ő maga pedig a nagydoyen - nekem külügyminiszter -  titkára. Az ő hétköznapjait és családi kapcsolatait követve van alkalmunk megismerni a rendszer erősségeit és gyengeségeit egyaránt. Persze közben több nézőpont is megjelenik, ezért több oldalról is bepillantást kapunk a Matriarchátus működésébe. Persze, hogy ne legyen a dolog olyan egyszerű, itt is kialakulnak különféle társadalmi, politikai konfliktusok, amik szükségszerűen magukban hordozzák a változás előszelét. Viszont nagyon tetszett a regény megoldása, nem kerülünk át hirtelen egy tucatregénybe, ahol az egyszemélyes hadsereg megmenti a civilizáció maradékát. A cselekmény a regény első felében lassan hömpölyög, tényleg csak a megismerésről szól.

Van azonban a regénynek más összetevője is, nevezhetem nyugodtan romantikus vonalnak. Ryan-t ugyanis összehozza a sors a párosok világában élő Irinával. Kettejük párbeszédei szerintem lenyűgözőek voltak, igazi érvelős vitákat tartottak. Az olvasó ezáltal közvetlenül mérlegelheti általuk a különböző nézeteket. Persze a kapcsolatukat egyik térfélen sem nézik jó szemmel, rengeteg konfliktus forrásává válik. Sőt, emiatt válaszút elé is kerülnek... 

A karakteralkotás szintén nagy aprólékossággal ment az írónak. A két főszereplő Ryan és Irina mellett a mellékszereplők is elvitték volna a hátukon a regényt.  Ryan a kiemelkedő mintapolgárt testesíti meg kezdetben. Csak lassan jöttem rá én is, hogy sokkal több rejtőzik benne. "Szolgálja" a rendszert, de képes használni az eszét. Egy ponton már megkérdőjelezi a saját elveit is. Egyébként egy átlagos polgárnak mondanám. Számomra sokkal kiemelkedőbb figura Irina alakja. Mindig kedveltem a karizmatikus nőket. Főleg, hogy nem adta fel minden meggyőződését egy férfi miatt. Viszont igazi kaméleon módjára tudott alkalmazkodni az egyes helyzetekhez amiatt a személy miatt, aki fontos neki. Az ambíciói és a szorgalma miatt pedig kifejezetten irigylem.

Már említettem, hogy mennyire sokszínű a szereplőgárda. Rengeteg karaktert ismerünk meg, akik árnyalják az összképet, amit magunkban kialakítunk a Matrciarhátusról. Folyamatosan billent nálam a mérleg erre, vagy arra az oldalra. Bár, ahogy haladtunk a végkifejlet felé, egyértelmű volt kiknek az oldalán állok. Felsorolni el sem kezdem őket, mert sosem érek a bejegyzés végére. :)

 

Kontra (ami nem tetszett)

Néhány eszmefuttatás át-átcsapott szinte tankönyvi anyagba. Bizony ott el-elkalandozott a figyelmem. 

 

Végeredmény 5/4,5

Azt kell írjam, zseniális első könyv! Régen olvastam ennyire kidolgozott és félelmetesen logikus disztópiát. Minden részlet a helyén volt, minden igényt kielégítő ismereteket kaptunk a Matriarchátus rendszerének működéséről. Emellett pedig érdekes társadalmi, filozófiai kérdések is felmerültek. Maga a történet is izgalmasan alakul, ahogy a két főszereplő és a két világnézet találkozik. A karakterek sokrétűek, "látványos" szereplőgárdát sikerült az írónak felvonultatni. A disztópia kedvelőknek kifejezetten ajánlom, de mindenki számára érdekes  olvasmány lehet. Kíváncsian várom az író következő könyvét is! 

 

Köszönöm a lehetőséget még egyszer Constantinus A. P. - nek! 

 

Vhrai

 

A kép forrása: www.pixabay.com