R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja

Álomgyár Kiadó, Budapest 2016. 352 oldal

szulejman_es_a_kolostor_rabja.jpg

 

Talán ez volt az a könyv, amit a legjobban vártam idén, hogy megjelenjen, és mielőbb elolvassam. Nagyon szerettem az első részt, és a vége miatt, alig vártam, hogy ott folytassam, ahol az véget ért. Most sem kellett csalódnom azt elmondhatom. 

A Szulejmán és a kolostor rabja ne tévesszen meg senkit, nem maga a szultán és a háremével fog megismerkedni az olvasó. Ez a regény, és az első rész is egy igazi kis csemege a "Szulejmán-témájú" könyvek között. Elég szép számmal jelennek meg regények, amelyek Hürrem szultánáról, vagy éppen a Szulejmán című sorozat más népszerű szereplőiről szólnak. Ez persze köszönhető a sorozat népszerűségének. A címben szereplő kötet azonban a kivétel.

A történet két szálon fut, az egyik főszereplő Illésházy Anna, a másik pedig Jagelló Izabella, özvegy magyar királyné, aki férje I. János (Szapolyai János) halála utána igazgatja Erdélyt, amelynek kormányzójává válik.

Anna életével, vagy inkább életformájával az első részben ismerkedhettünk meg. Nem a szokványos nemes kisasszonyról beszélünk, mivel ő egy képzett gyilkos. Képes akár férfiakat is a halálba küldeni ha arra utasítást kap. A Sorores nevű titkos rend tagja, akik a mindenkori királyné védelmére esküdtek fel. Annának pedig ebből kifolyólag Izabella királyné védelme a fő feladata, illetve amivel uralkodónője megbízza.  Az Ő parancsa okán került Szulejmán szultán udvarába és esett szerelembe, amelynek gyümölcse is született. Innen indul a címben szereplő második rész. 

20161116_013829.jpg

 

Anna várandós volt, és kislánya született, de azonban nem élvezheti sokáig az anyai örömöket. El kell válnia pár napos gyermekétől és ismét a rend és a királyné parancsait követni, amely a lány természetéből fakadóan nem fog egyszerűen menni, mert megváltozott egy évvel korábbi önmagához képest. Már nem a kötelezettsége az első, hanem gyermeke, akit ennél fogva kiváló fegyverként használnak fel ellene, hogy mégis megtegye, amit elvárnak tőle. Anna egy nagyon erős és független nő. Nem egy gyenge virágszál, akit a férfiaknak kellene megmenteni. Egy harcos hercegnőként tekintettem rá az első perctől fogva, nem nemesi hölgyként, de a kötet végén kiderült, hogy nem véletlenül.  Egy harcos, aki megnyer minden csatát, nem ismer lehetetlent, vagy ha igen, abból is kimászik, történjen bármi körülötte. A célját soha nem veszíti szem elől. Azonban hiába nyert meg megannyi csatát, hogy véghez vigye a feladatát, a háborút nem tudta, amely a szívében zajlott, és a szerelem volt az ellenfele. Ugyanis beleszeretett a szultán testőrébe Demir basiba. 

b451a499e05805c700e81144a2a0bb24.jpg

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/397090892126059844/

Demir az első részben a kedvencem volt, a tipikus férfi főhős, akinek lassan alakulnak ki az érzelmei, lépésről lépésre, de egyre intenzívebbek, és erősebbek napról napra. Szereti Annát, ez nem is kérdés. Az első részben számtalanszor az életét adta volna érte, de  a másodikban már más arcát mutatta meg. Be kell valljam számtalanszor gyűlöltem most  a karakterét, mert gyávának tartottam és tartom, akármit is hoz fel a tetteinek az igazolására. Ha szeretsz valakit, azért megteszel bármit, akármit, de ő nem így cselekedett. Inkább a könnyebbik utat választotta, hogy mindent eldob, a szerelmét, a gyermekét, mindent, és a becsületét, a szultánt, valamint az esküjét választja. Persze ezek visszavezethetőek a kulturális különbségekre is, hogy az egyik fél magyar, a másik török, és utóbbiak esetében azért a neveltetés, és az adott kulturális miliő akkor teljesen más volt, továbbá a vallás is fontos szerepet játszik ebben a dologban. Kifejezetten fontos szerepet, mivel házasságról az ő esetükben szó sem lehetett, csak arról, hogy menekülnek mind a magyarok, mind a törökök elől. Hősünk ezt nem vállalta, inkább eltaszította magától azt a nőt akit szeret, és azt tudatosítja magában, hogy ez a helyes, azonban  a másik helyzetébe nem gondol bele. Ezért tartom gyávának, mert nem vállalata  a kockázatot, nem mert, hanem félt. 

És a fentieket az írónő tökéletesen össze is foglalta, amely már akkor is Annára és Demirre vonatkozott: "Ha valaki szerelmes, nem szalad el, hanem örül, hogy a szerelmével lehet, még akkor is, ha az az ember nem teljesen az övé, vagy akár soha nem lehet az övé. Bármennyit kap is belőle, boldog, mert a kevés is több a semminél. Tudod, ki nem harcol a szerelemért? Tudod? Aki nem szeret eléggé, ahhoz, hogy a másik fontosabb legyen neki önmagánál, aki nem adja oda magát teljesen, csak akkor, ha ugyanazt kapja vissza. Ha kevesebbet kap, kevesebbet ad. S akkor mit ér a szerelem, ha nincs benne önfeláldozás, teljes odaadás? Nincs súlya. Olyan, akár egy tollpihe, az első szél elfújja….Ennyi. Egy tollpihe a szélben. A semminél is kevesebb. Csak illúzió." Igaz, hogy ez Szulejmán szultán szájából hangzott el. 

db55346cac043522ff95841842afe570.jpg

 A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/448811919099423028/

 

A fenti szövevényes, gyönyörű és fájdalmas szerelembe, azonban még valaki belekapcsolódik. Balassa Miklós nemes, vitéz, katona. Vártam már mikor bukkan fel egy magyar nemes, aki Demir mellett tökéletes férfi főhőssé válhat. Szerencsére nem kellett sokat várni rá a történetben. Balassa eszes, gunyoros, és nem utolsó sorban nehezen tudja megállni, hogy a véleményét azonnal ne közölje, néha csak hatalmas önfegyelem árán. Teljesen ellentétes a jelleme Anna első szerelmével. Nagyon szerettem az ő karakterét. Lehetett érezni azt a fizikai vonzalmat, amit az írónő közte és főhősnőnk között megteremtett. A férfi már az első pillanatban beleszeretett a lányba, de ugyanakkor valami zavarta is, érezte, hogy valamit titkol, és addig nem is nyugodott, míg mindenre fényt nem derített. Ugyanakkor Demir sokszoros bántó viselkedésévél ellentétben álltak Miklós lovagias cselekedetei Anna iránt. Míg Demirt meggyűlöltem, Balassát megszerettem, és már fájdalmasan drukkoltam, hogy Annában végre felpattanjanak a szikrák iránta.  A regény utolsó oldalain bekövetkező cselekményeken sem lepődtem meg, valahogy éreztem, hogy végül ez fog bekövetkezni. Egy életben többféle szerelem létezhet, nem biztos, hogy első az, amely  a legtökéletesebb. Emlékezetes, feledhetetlen, de nem feltétlenül maradandó. 

f716b7c543340aeff2b8180b988a98e5.jpg

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/404901822733234200/

Van, azonban egy olyan szereplő, akivel sehogy nem tudtam dűlőre jutni. Ő pedig Izabella özvegy magyar királyné. Már az első részben is hasonló érzéseim voltak vele kapcsoltban, de most se sikerült eldöntenem, hogy kedvelem vagy nem. Vannak pillanatok, amikor megmutatkoznak a jó tulajdonságai, hogy érző lény, anya, nő. Királyné, aki nem csak magával, hanem az alattvalóival is törődik, és mivel uralkodó  a politikával is. Viszont máskor annyira a rossz tulajdonságai kerülnek előtérbe, hogy nem tudom, hogy maradt még életben egy ilyen intrikákkal és cselszövésekkel teli korszakban. Számos esetben hisztis, elkényeztetett nőt, sőt a viselkedése alapján inkább kislány szerepét hozza, aki elkezd nyafogni, ha azonnal nem kapja meg amit akar. Ezekben a momentumokban nem érdekli a politika, az ország jóléte, az alattvalói. Csak a ruhák, bálok, szeretők....sok esetben még a gyermeke sem. Sokszor butának tartottam, mivel olyannyira nem látta át a politikát, és az azt mozgató cselekedeteket, bár Fráter György elleni ellenszenvét teljesen megértem. Kétarcú szereplő, aki egyszer egy okos, határozott királyné, máskor, pedig egy elkényeztetett hercegnő, aki még mindig azt hiszi, hogy az apja udvarában él, és azt csinálhat, amit akar. 

8bfeb8bf3ee00a310fc0f0dc3de61a37.jpg

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/181410691220145645/

 

A mellékszereplők is tökéletesen megrajzolt karakterek. Persze ki kell emelni közülük Szulejmán szultán és Hürrem szultánát, akik nem cáfoltak rá a történelemből jól ismert  ismertetőjegyeikre.

Szulejmán a költészetimádó, igazságos és nem túl megbocsátó jellemvonásokkal jelenik meg,valamint a gyönyörű nők iránti érdeklőse egy cseppet sem csökkent. Az első részben Anna kénytelen volt elmenekülni a Topkapi palotából, most viszont Drinápolyba szólítja a küldetése, és ismét a szultán elé kell járulnia hazája és királynéja érdekei végett. Nem hátrál meg, vállalja  a találkozást, pedig tudja, hogy a férfi szigorú büntetéseiről ismert, amelyet akár a legkisebb hibákért, vagy annak sem nevezhető tettekért is kiszab. 

Hürrem, pedig ismételten nem tagadja meg önmagát, mint, ahogy azt korábban sem tette. Most is féltékenység vakítja el, de a cselszövései és intrikái nem múlják felül Anna észjárását. Nem esik bele a csapdába, hiába próbálkozik a "nevető asszony," attól rettegve, hogy az "új fenyegetés" meggyengíti a hatalmát és pozícióját. A haszekinek egy cseppet sem kell félnie, mert a magyar kisasszonykának esze ágába sincs a fényességes padisah ágyasává válnia. 

 

a8d94ca77675ddd5ce0636833a90a3d9.jpgd8f0cc064482b8cf3c7dcd4477fcbc18.jpg

 

 A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/534028468289603183/

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/538743174158565920/

 

 

A történet szempontjából fontos szerepe lesz még Emília nővérnek, aki olyan titokról rántja le a leplet, amely meghozza az igazi érzelmi tetőpontot, annak minden velejárójával együtt. Egy kemény, harcias vagy inkább harcos nő, aki egész életében súlyos titkok őrzője volt, de ahogy ezeket napvilágra hozza azt is a tőle elvárható módon teszi meg. Ezzel kapcsolatban, azonban többet vártam volna tőle, viszont ez nem rajta múlt. 

Kifejezetten gazdagították a történetet a mellékszereplők, akik között vannak kedvelhető, és kifejezetten negatív szereplők, valamint számos régi ismerős is visszatér. 

 

Igazi történelmi regényt kaptunk, a valóságban is létező személyek felvonultatása és a fiktív karakterek megjelenése teljesen összhangban van egymással, kiegészítik egymást. Ugyanakkor szerelmi történet a javából, mégpedig a szívszaggató és fájdalmas fajtából, amely számos nyomot hagy az ember lelkén, nehezen gyógyuló sebeket, viszont aki akar, az kitalál e keserédes érzelem labirintusából, hogy megtalálja és megtapasztalja egy új érzelmi kötelék létrejöttének minden csodás velejáróját. 

 

Összességében megérte várakozni, sőt nagyon is, mivel remek folytatásban részesülünk. Imádtam minden fejezetét, és végig izgultam minden egyes oldalát. Hol sírtam hol nevettem, hol ledöbbentem. Ennyire fordulatos, izgalmas regény ritkán születik. Én kimondottan várom a folytatást, és reménykedem, hogy lesz is, mivel Anna megérdemli, hogy végre minden szempontból kiteljesedjen az élete, és boldogságban éljen egy egy olyan férfi oldalán, aki szereti, és mindent hajlandó érte feláldozni. 

 

20161119_015124.jpg 

 

 

Írta: Dorka