Peter V. Brett: Napháború (Démon ciklus 3.)

covers_397421.jpg

Könyvmolyképző, Szeged 2106 884. oldal

 

Fülszöveg

Újhold éjjelén tömegével emelkednek fel a démonok a föld alól, hogy elpusztítsák azt a két embert, akik idővel a legendák Szabadítójává válhatnak. Azokká, akik a próféciák szerint egyesítik az emberiség maradékát hogy egyszer és mindenkorra elpusztíthassák a Mag démonait. Bálás Arlen valaha hétköznapi ember volt, mostanra azonban sokkal több lett annál - a testére tetovált rovások révén bármelyik démonnal felveszi a versenyt. Sok követője akad, Arlen útja azonban egy olyan sötét helyre vezet, ahová csak egyedül mehet. Ahmann Jardir ütőképes démonpusztító hadsereggé kovácsolta Krázia sivatagi törzseit. Ősi fegyverekre tett szert - egy lándzsára meg egy koronára - , és máris hatalmas területeket hódított meg a Zöldvidékből. Arlen és Jardir valaha szinte testvérek voltak, időközben azonban halálos ellenségekké váltak. Csakis ők ketten lehetnek képesek legyőzni az emberiség ellenségeit, mégis közéjük álla létező legpusztítóbb démon - az, amelyik az emberek szívében lakozik. 

"A szerző eddigi legjobb könyve. Figyelemre méltó eleganciával kezeli korunk egyik legnagyobb regényfolyamának kiterjed világát. Élvezetes olvasmány!" - Brent Weeks

"Peter V. Brett megint nagyot alkotott. Erősen ajánlom mindenkinek" - Tor.com

"Brett megerősítette a helyét a fantasy nagyjainak panteonjában." - Fantasy Book Critic

 

"Külsőségek"

A Könyvmolyképző Kiadótól van jó pár könyvem, én nagyon kedvelem a puha kötéses könyveiket. Nálam még a 800-900 oldalas könyvek sem estek szét, nem tört meg a gerince. Ezzel a könyvvel sem volt sincs semmi problémám. A borító pedig egyszerűen gyönyörű lett. (Még akkor is, ha a külföldi kiadások képeit vették át). Megírva őszintén a sorozat első részét  a borító miatt vettem meg!  Az biztos, hogy a KMK ügyel az igényes borítókra, és ezek kapcsolódnak is a könyvhöz. 

 

Pro (ami tetszett)

Nos, ez ugye már a Démon-ciklus harmadik kötete. Az elsőt - mint már említettem - pusztán a borító miatt vettem meg, és azért, mert szeretem a kidolgozott, részletes fantasykat. Peter V. Brett ezzel a regényfolyammal nagyon nagyot alkotott, legalábbis engem "kilóra megvett magának". Sokakat elijeszthet a könyv hossza, viszont szerintem nagyon megéri belekezdeni a sorozatba. 

A megalkotott világ is zseniális, dióhéjban megpróbálom felvázolni. (Előrebocsátom ez nagyon-nayon nyers vázlatocska.) Igazából nekem kicsit középkorra hajaz, a Zöld Vidéken hercegségekkel, Krázia sivatagában pedig törzsekkel. A hercegségekben  városok, falvak találhatók, itt a legtöbben földműveléssel foglalkoznak, a vallás kicsit a katolikus vallásra emlékeztet. Krázia sivatagában ugye harcos törzsek vannak, az egész az arab világra hajaz. Mind vallási szempontból, mint pedig a társadalom tagozódása. A különböző tisztségeket, elnevezéseket nem is taglalom inkább, mert nagyon összetett rendszer. Eddig még nem is igazán lenne különleges a dolog, viszont Brett itt rakott az egészbe még egy lényegi összetevőt, azt hogy az éjszakát a démonok uralják, akik a Magból (vagyis a Föld alól) jönnek elő. Az író a démonok egyes fajtáit is részletesen ismerteti.  Az emberek csak nappal merészkednek elő a házaikból, amiket mágikus erővel rendelkező rovásokkal (különféle jelekkel) védenek. Ezek elkészítése külön szakértelmet, tehetséget igényel. A Zöld vidéken az emberek elbujdostak a démonok elől, míg a kráziai sivatagban minden éjjel harcolnak  démonok ellen az erre kiválasztott harcosok. Persze később megváltoztak a dolgok. Na innen, aki még nem olvasta a sorozatot, az inkább ne olvassa tovább a bejegyzést sem! :)

inevera-ilaria-fan-art-500x705.jpg

Igazából ebben a könyvben kicsit csodálkoztam a nézőpontok változásán, mondhatni most "női" oldalról követhettük tovább a történet folytatását. A Bálás Arlennel, vagyis a Rovásemberrel történteket Renna szemszögéből, míg az Ahmann Jardirral kapcsolatos eseményeket pedig Inevera (az első feleség) szemszögéből, akinek közben a múltjával is megismerkedhettünk. Persze folytatódott Papíros Lesha és Rojer története is. Visszatérve a női szemszögre szerinte kicsit lelassultak vele az események, a regény egy része a múltra tekint vissza. Ami nekem nagyon tetszett, mert kíváncsi voltam Ineverára. Rennát is kedvelem, mivel nem csak az esendőségére támaszkodik, hanem igazi harcossá vált. Továbbá ez a "nőies" megközelítés adott a regénynek egy érzelmi töltetet is, ami szerintem nagyon kellett, mert az előző két részben nem igazán volt nyoma ilyesminek. 

A történet azonban, mint mindig, tartogat bőven meglepetéseket. Nagyon jó, hogy annak ellenére, hogy milyen hosszúak a könyvek, még mindig tud az író újat kitalálni. Mindig új problémák ütik fel a fejüket, szóval mondjuk úgy a regény még mindig tud fejlődni. Nem csak úgy jönnek azok a démonok szépen sorban. :D A regényciklusnak sajnos már csak egy része nincs lefordítva magyarra, remélem Brett megembereli magát és belehúz a következő rész megírásába. 

 rennaused-768x624.jpg

 "Nem várhatjuk el mástól azt, amit magunk sem vagyunk hajlandóak megtenni"

"- Nem kell hozzá okosnak lenned, hogy tudd, mi a jó és mi a rossz - magyarázta Arlen. -Arról még sokáig tudnék mesélni, milyen az, ha kéretlenül a nyakadba szakad a felelősség. De az élet nem igazságos, Baltás Gared. Nem lesz mindig melletted valaki, aki megmondja, mit kell tenned."

 

Kontra (ami nem tetszett)

Tényleg szerencsés vagyok, azt hiszem mostanság kiválogattam azokat a könyveket, amiről a "Kontra" pontba szinte semmi sem kerül. (Pedig volt már, hogy ez sikerült hosszabbra....) Ebben az esetben sem a könyvvel, vagy a történettel, inkább a szereplőkkel akadtak problémáim. Sok helyen olvastam, hogy ki nem állhatják Rennát - kíváncsi voltam miért. Nekem ami nagyon megragadt az az állandó köpködése volt, hát azt még elképzelni is undorító. Valamint értem én, hogy harcos meg egyéb dolgok miatt hevesebb lesz a vérmérséklete, de néha már állatként viselkedett a féltékenységtől. Szerintem picit ez el lett túlozva.  

Ebben a részben viszont nálam Papíros Lesha verte ki a biztosítékot.... Annyira tudatosan használja ki a szépségét és az esendőségét, hogy az már vicc. Minden férfi odáig van érte, még az is akivel már semmi dolga nincs.Meg kell védeni, biztonságba kell helyezni....ááááá agybaj. Ez a másik "kedvenc" vonásom, hogy egy regényfolyamon át már vagy a harmadik - persze nagy hatalmú férfinek bújik az ágyába mégis eljátssza a tisztesség mintaképét...Valahogy persze senkinek nem tűnik fel Az ilyen típusú nőket a való életben is nehezen viselem, hát még az egyik kedvenc fantasy könyvemben....

 

Végeredmény: 5/5

Alig várom a következő részt! (Ami sajnos - ha jól tudom - a Könyvfesztivál környékén várható csak.) Nagyon hosszú könyvről van szó, viszont egy pillanatra sem tudtam megunni! Ajánlom minden fantasy rajongónak! 

 

Írta: Szandra alias Vhrai

 

A képek forrása: www.petervbrett.com