Susan Kay: A fantom

covers_12419.jpg

Háttér, Budapest, 1992. 408. oldal

 

Fülszöveg

Egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna…

Kinyitottam a szemem, s láttam, hogy a bába arcából – amely az imént még a nekibuzdulástól rózsállott – egyszerre kiszaladt a vér, s a szobalányom, Simonette a szája elé kapja a kezét, úgy hátrál az ágytól. Küszködve feljebb csúsztam a csatakos párnán, lenéztem a véres lepedőre, és megláttam amit a többiek. A bába tért magához elsőnek, odaperdült, hogy a köldökzsinórt elvágja, bár reszkető kezével tartani is alig bírta az ollót. – Uram irgalmazz – motyogta, s ösztönösen keresztet vetett. – Krisztus kegyelmezz! És megszületett… A Fantom!

 

"Külsőségek"

Nem vagyok oda a kemény táblás könyvekért, úgyhogy ezt se szerettem annyira kézbe fogni. A strapát bírja az tuti, egész jól néz ki még a könyvtári évek után is. A borítóval igazán semmi bajom, de meglátszik, hogy nem egy mai kiadás.

 

Pro (ami tetszett)

Ez a könyv is azok közé a kötetek közé tartozott, amit egy könyvklub nélkül nem biztos, hogy a kezembe fogtam volna.  A mű alapjául Az Operaház fantomja szolgált, nem olvastam még a könyvet, a történettel is igen nagy vonalakban voltam tisztában. 

.A könyv több Európai országba, valamint a közel-keleti kultúrába is elkalauzol bennünket. Nekem nagyon tetszettek az erre vonatkozó leírások, noha nem ez volt a regény fő célja. Az írónő rendkívül jól rakta össze a könyv szerkezetét. Végigkövethetjük Erik, vagyis a Fantom életútját a regényben, az egyes szakaszokat a saját emlékei alapján, míg másokat a rokonok, pártfogók és végül a szeretett nő szemszögéből. A történetmesélésnek ez a módja számomra nagyon el lett találva, nagyon jól bemutatta a "mellékszereplők" Erikhez való viszonyát, valamint az életében lényeges momentumokat. 

Az első ilyen szakasz Madeline-é volt, aki Erik anyja. Egy kis faluban, özvegyen szülte meg a fiát, aki eltorzult arccal jött a világra. Nos, innentől kezdve mindketten kiközösítettnek számítottak. Hiába tartott a világ a "tudományos felfogás" irányába, ebben az időben - 19. század - főleg vidéken az emberek rettentő babonásak voltak. A második szakasz az olaszországi építészé, Giovannié volt, aki tanítványává és szinte fiává fogadta Eriket, Egészen addig, amíg nem történik az egy esemény, ami továbblépésre készteti főszereplőnket. A harmadik szakasz Nadiré, aki barátja és pártfogója lesz a sah udvarában Eriknek, sokszor mutatja az utat az udvari intrikák között. A negyedik szakasz Christiné, Itt már a párizsi Operaházban vagyunk. (Erik itt találja meg végső rejtekhelyét.) Ő lesz az egyetlen nő ,aki megpróbálja a Fantomot szeretni.

A leglényegesebb szereplő persze maga Erik, nagyon karizmatikus szereplőként ábrázolja az írónő már gyerekkorától fogva. Nagyon gyorsan tanul, rendkívüli módon  ért mindenféle tudományos területhez, és szinte emberfeletti tehetsége van a zenéhez. A hangjával képes megbabonázni a körülötte élőket. Mindezekkel együtt nagyon ellentmondásos személyiség. Korán megtanulja, hogy senki nem törődik vele, vagy ha igen, akkor is kihasználják. Rengeteg düh gyűlik fel benne, és ez néha erőszakos cselekedetekhez vezet. Az általa mesélt részek alatt viszont nagyon megtudtam érteni ezeknek az okát. .Egy biztos: a legjobb védekezés a támadás....

5bca8013a3785259fd46b4d3c6085ded.jpg

."Művész szabadság nélkül nem születhet legenda, nincs olyan történet amit ne színesíthetne a mesélő fantáziája!"

"A pokol nem helyszín, a pokol a lélek, illetve a test állapota; pokol, ha rögeszménkké válik egy hang, egy arc, egy név...

"Légvárat épített nekem, aztán magamra hagyott a falai közt, napról napra messzebb sodródtam a közösen lakott pompás termektől, mígnem utóbb a kétségbeesés mély pincéjében találtam magam."

" A boldogság olyan, mint a morfin üdvözítő mámora. Illékony."

"Mit mondhatnék erről az arcról. Mindent megmásít, de... semmin nem változtat."

"Lucifert választottam. Ha a pokolban is, de inkább uralkodom."

 

Kontra (ami nem tetszett)

Egy nagyon erős férfi karaktert írt meg az írónő, néhol nekem már így is túl lett "misztifikálva" Erik alakja. Oké hogy egy polihisztorról beszélünk, de azért nincs varázshatalma (mivel nem ilyen jellegű regényről van szó.) 

Sajnos a női karakterek csapnivalóak, ostobák, gyengék, őrültek....és még sorolhatnám. Azért a 19. században se kapott minden nő hisztériás rohamot öt percenként.

 

Végeredmény 5/4,5

Nagyon meglepett ez a könyv, nem vártam ,hogy ennyire izgalmas lesz a történet. Nagyon jól sikerült megragadni a maszk mögött rejlő ember kettősségét. Viszont a többi karakter kicsit elnagyolt maradt. 

 

Írta: Vhrai

 

A kép forrása. www.pinterest.com