Gillian Flynn: Éles tárgyak

covers_410800_1.jpg

Alexandra, Pécs,  2016. 286 oldal

 

Fülszöveg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A fiatal chicagói újságíróra, Camille Preakerre nyugtalanító megpróbáltatás vár néhány hónapos pszichiátriai kezelését követően: főszerkesztője visszaküldi fojtogató szülővárosába, hogy az ott történt gyerekgyilkosságokról tudósítson.

Camille évek óta alig beszélt neurotikus, hipochonder anyjával, tizenhárom éves, gyönyörű féltestvérét, a poros kisváros lakóit valamiképp a markában tartó Ammát pedig utoljára óvodásként látta. A viktoriánus stílusú, kísérteties családi házban Camille-t megrohanják boldogtalan gyerekkorának emlékei, és akaratlanul is azonosulni kezd a meggyilkolt kislányokkal. Miközben egyre mélyebbre rántják sötét múltjának démonai, és felszakadnak soha be nem gyógyult sebei, versenyfutásba kezd az idővel, hogy kiderítse, ki lehet a tettes. Ha Camille túl akarja élni életveszélyes visszatérését, nem tehet mást, mint hogy egyszer és mindenkorra összerakja múltja kirakós játékának darabjait.

„Szellemes, stílusos, remek első könyv. Igazi főnyeremény.” (Harlan Coben)

 

"Külsőségek"

A könyv minősége sajnos nem sikerült a legjobban, egy vérmesebb olvasó - mint a drága anyukám - simán kinyírja. Egy olvasás után megtört a gerince, idő kérdése és a lapok is potyogni fognak. Viszont a borító nagyon tetszik, passzol a könyvhöz.

 

Pro (ami tetszett)

Gillian Flynn-től nem ez az első olvasásom, kivégeztem már a másik két magyarul megjelent könyvét, a Sötét helyeket és a Holtodiglant is. Pont a hivatalos megjelenési sorrendhez képest fordítva olvastam őket. Ez az írónő elsőként megjelent könyve. Flynn ezzel a könyvvel még saját maga számár is "magasra tette a lécet". Tehát nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy nekem nagyon bejött a könyv. :)

A történet hangulata nagyon sötét és nyomasztó. A főszereplőnk Camille sem egy lelkileg ép ember, viszont én valahogy nagyon megkedveltem. A sztori onnan indul, hogy megismerjük főszereplőnket, aki bűnügyi tudósítóként dolgozik egy "közepes méretű" újságnál. Nagyon gyorsan szembesülünk vele, hogy komoly gondokkal küzd, évek óta vagdossa magát. Lehet ez egy kicsit beteg tőlem, de szerintem nagyon jól ábrázolta Flynn a könyvben, még ennek is van valami érdekessége. Még borzongatóbbá teszi a történetet, hogy Camille E/1-ben meséli a történetet. Nagyon át lehetett érezni, hogy mennyire vágyi a pengére. Épp túl van egy terápián, amikor értesül róla, hogy a szülővárosában gyilkosságok történnek. Természetesen őt küldik oda tudósítani. Itt rögtön találkozunk a családjával, akikkel évek óta nem tartotta a kapcsolatot. Megismerjük az anyját, Adorát, a húgát Ammát valamint a nevelőapját,  Allant. Már az elején kiderül mennyire fura családról van szó.

14241686047835.jpg

"A probléma persze jóval korábban kezdődött. A problémák mindig jóval korábban kezdődnek, mint ahogy láthatóvá válnak."

 "A viktoriánus korban, főként idelent délen, az embereknek sok helyre volt szükségük, hogy távol maradhassanak egymástól, elrejtőzzenek a tuberkolózis és az influenza elől, védekezzenek mohó vágyaik ellen, elbarikádozzák magukat a zavarbaejtő érzelmek elől. Egy kis tér sosem árt."

"Egy szép lánynak bármit elnéznek, ha jól viselkedik."

 

Mindeközben persze folyik a nyomozás is a gyilkossági ügyekben, Camille pedig igyekszik mindenről tudósítani. Itt remekül megmutatkozik az újságírás árnyoldala. A hozzátartozók nyaggatása, az elejtett mondatok kiforgatása és hasonló "szakmai" fogások. Találkozunk a nagy betűs Nyomozóval is, akit a nagyvárosból küldtek ki a gyilkosságok felderítésére. nekem elsőre szimpatikusnak tűnt, de kiderül, hogy nem egy professzionális emberről van szó. Bár ha a másik szemszögből nézem elég céltudatos, a karrierért mindent...

A történet szerintem nagyon pörgött, épp csak néha torpanunk meg a közel 300 oldal alatt. A végkifejletet kicsit sejteni lehetett, ennek ellenére tartogatott az írónő bőven meglepetéseket. Úgy összekuszálta a szálakat, hogy bőven legyenek az olvasónak kétségei a gyilkos pontos kilétét illetően.

 

Kontra (ami nem tetszett)

Szétesik a könyv. :( Ki nem állhatom ha megtörik a gerince két olvasás után.Viszont ez a történet értékét nem vonta le. 

A másik amit kicsit túlzásnak éreztem a történetben, hogy néha az orvosok bődületes dolgokat nem vettek észre. A nővért meg mindenki letojta. (Ennél jobban nem fejtem ki, mert Spoiler lesz.)

 

Végeredmény 5/5

Ez egy nagyon ütős thriller egy - akkor még - elsőkönyves írótól. Aki szereti a sötét, nyomasztó és rejtélyes történeteket, semmiképp ne hagyja ki. Ezen kívül merem ajánlani az írónő másik két könyvét (Sötét  helyek, Holtodiglan). Engem "megvett magának". 

 

Írta: Vhrai

 

A kép forrása: www pinterest.com