Joe Hill: NOS4A2

covers_324317.jpg

Európa, Budapest, 2014. 904. oldal

 

Fülszöveg

„Fantasztikus ​író. Kísérteties, pörgős, ötletes sztori remek stílusban.”
– Neil Gaiman

Egy szörnyeteg vénember, Charlie Manx a veterán, 1938-as fekete Rolls-Royce-ával (rendszáma a könyv címe, amely így olvasandó: Nosferatu) kisgyerekeket rabol el többnyire egyedülálló anyáktól, hogy elvigye őket „Karácsonyországba”, ahol mindennap karácsony van, és a boldogtalanságot törvényen kívül helyezték. Mondja ő. Ez a Karácsonyország valahol a realitás határán túl található, de hogy pontosan hol, azt senki sem tudja, még borzalmas segédje, az elmebeteg Bing Partridge sem, aki az anyákat öldösi le, hogy a gyerekek elhurcolása könnyebben menjen.
Charlie Manx nyilvánvalóan át tud járni a valóság és valamiféle más világ között. Amire sose számított: ugyanilyen képességei vannak egy kislánynak, Vic McQueennek, a Kölyöknek is – az egyetlen gyereknek, akinek sikerül elmenekülnie előle.
Amikor évek múltán Manx bosszúból az immár felnőtt Vic fiára kezd vadászni, elkerülhetetlenné válik kettejük között a nagy leszámolás…

Joe Hill A szív alakú doboz és a Szarvak után ezzel a regényével a horror és dark fantasy sztárjai közé emelkedett.

 

"Külsőségek"

Nagy bánatomra még csak a könyvtárból kölcsönöztem, de  a King kötetek minőségéből kiindulva, ez is bírni fogja. A borító is tetszik, jól eltalálták! :) 

 

Pro (ami tetszett)

Ha már kedvenc írót kell megnevezni, én általában Stephen Kinget szoktam emlegetni /Bár mostanában szégyen-gyalázat elhanyagoltam./ Nem volt kérdés, hogyha apucit imádom, akkor a fia könyvét sem fogom kihagyni.  Joe Hill le sem tagadhatná a felmenőjét, hasonlóképp mesterművet alkotott. Ez a harmadik regénye, nekem viszont az első olvasásom tőle. Nem aprózta el, elénk "dob" röpke 900 oldalt. Kicsit tartottam tőle, hogy mivel fogja kitölteni, de az aggódásom feleslegesnek bizonyult. 

Magáról a címről nem sok mindenre asszociáltam elsőre, nem "esett le", hogy egy rendszámról van szó. A történet elején megismerjük Vic-et, aki a képzelete és egy tárgy segítségével el tud jutni bárhova. Általában eltűnt tárgyakért ment, amiket visszajuttatott a gazdájuknak. De ahogy lenni szokott, rossz emberrel akad össze, aki gyerekeket rabol el és elviszi őket Karácsonyországba az autója segítségével. Na, itt már fogtam a fejem, hogy te jó ég, ez kb. ugyanaz lesz, amit már a Fater is elsütött, de megint tévedtem. Vic  tehát találkozik Charlie Manx-el, és ő lesz az egyetlen, akinek sikerül megszökni előle, valamint sikeresen börtönbe is juttatja. Persze nem lesz ennyire egyszerű a történet, évekkel később Manx újra útra kel, és a már felnőtt Victoriának kell megakadályoznia, hogy folytassa a gyerekrablást. 

A történet szerintem nagyon egyedire sikerült, az egész regény alatt egy pillanatig sem unatkoztam. Vic személyében pedig végre egy olyan főhőst kaptunk, aki messze nem tökéletes, és végre egy olyan szereplő, aki természetfeletti események esetén a saját épelméjűségét kérdőjelezi meg. Sok könyvben nekem nagyon fura, hogy mindenki csak úgy belenyugszik, hogy "ez van....". A gonosz karakter, Manx és társa is remekül meg lett formálva. Azt hiszik a maguk módján ők cselekszenek jól, többször is kifejtik, hogy ők mentik meg ezeket a gyerekeket. Karácsonyországot Manx képzelete alkotta, elég hátborzongatóra sikerült, a "gyerekekkel" és egyéb kellékekkel megspékelve. 

1938-39-rolls-royce-wraith-small.jpg

"Az elképzelések ugyanolyan valóságosak, mint a sziklák."

"Az embernek tudnia kell, mikor van értelme kibogozni valamit, és mikor kell elvágni a kurva szálakat."

"Örvénylő hó keringett a sírkövek körül a dermedt ürességben. A holdfénytől ezüst forgácsnak tűntek a hópelyhek."

 

A mellészereplők is nagy jelentőséggel bírtak egy ekkora terjedelmű könyvben. Vic férje, Lou, na ő se egy tipikus hős alkat, nagyon nem illettek össze. Valamint kettejük fia Wayne, akit szintén veszély fenyeget. Talán ő az aki az egész nyugodtan áll a dolgokhoz. Ja az érdekesség kedvéért említem meg a pszichológust, Tabithát, akinek nincs nagy szerepe, viszont az író az édesanyjáról nevezte el. 

 

Kontra (ami nem tetszett)

A vége...egyrészt a cselekmény miatt, másrészt nekem így is rövidnek tűnt. Valamint azért valljuk be, erősen hajaz King néhány regényére, még ha az ötletek nagy része egyedi is. 

 

Végeredmény 5/5

Rég olvastam ennyire jó könyvet a műfajban, mindenképp be fogom szerezni. Aki szereti a horrort, az semmiképp ne hagyja ki! Remélem Joe Hill is lesz annyira termékeny író, mint az apja! :) 

 

 

Írta: Vhrai

 

A kép forrása: www.pinterest.com