Amanda Prowse: Mit vétettem?

covers_424462.jpg

General Press, Budapest, 2017. 340. oldal 

 

Fülszöveg

Kathryn Brooker anya és feleség. Két szép kamasz gyermeke, vonzó, iskolaigazgató férje oldalán olyan életet élhet, amilyet mindenki irigyel: az angol kisváros elit iskolájának tanári kara, a barátaik, a jómódú szülők sokasága. Egy nap azonban olyasmi történik a mindig rendes ház falai között, amely áthúzza, összekaszabolja a tökéletes élet, a mintacsalád eddig ismert képét. Mert a zárt ajtók mögött szenvedés volt, kín és megsemmisülés.
Amanda Prowse könyve a tűrés és a küzdelem regénye, a gyermekeiért magát is feláldozó nőé, aki végül mégis képessé válik a harcra, amellyel saját magának tartozik. De hogyan kaphat erőre egy reménytelen asszony, miként képes megváltoztatni a sorsát, elhagyni azt a földi poklot, amelybe jószántából lépett? A Mit vétettem? ennek a történetét tárja az olvasó elé, a ráeszmélést, a megkönnyebbülést és a reményt, hogy mindig van lehetőség új életet élni.

 

"Külsőségek"

Könyvtári kölcsönzés ismét, de elég strapabíró könyvnek látszik. A borító el lett találva, egyedül álló nő, széttöredezett föld...találó a tartalomhoz.

 

Pro (ami tetszett)

A könyvre igazából a címe miatt lettem figyelmes, teljesen úgy "hangzott", mint egy segélykiáltás. Valamint figyelemfelkeltésnek tökéletes a borító is. 

A történet főszereplője Kathryn Brooker, aki egy középiskola igazgató otthon lévő feleségeként éli a mindennapjait. Két gyerekük van, Dominic és Lydia, átlagos kamaszgyerekek. A sztori két szálon fut,. Rögtön az elején az események közepében találjuk magunkat, Kathryn elkövet valamit. Ez lesz a "vízválasztó". Az egyik szál az ez előtti eseményeket, a másik szál pedig az az utániakat taglalja.

A regény nagy tanulsága, hogy ne higgyünk a látszatnak, valamint a legrettenetesebb helyzetből is van kiút.

borton_racs_mogott.jpg

"- Furcsamód most, ahogy öregszem, és egyre kevesebb időm van hátra ezen a sárgolyón, egyre inkább úgy érzem, hogy ide tartozom."

"Az olvasás volt a fő szenvedélye és az egyetlen menedéke. Mindig is tudta, hogy veszélyes játékot űz, hiszen egy jó könyv könnyen elrabolhatja egy csomó idejét, sőt az időérzékétől is megfoszthatja: valósággal elnyeli, beszippantja, arra készteti hogy együtt lépjen, együtt lélegezzen a szereplőkkel, akiket képtelen magukra hagyni szorult helyzetükben. Így történt ezen az estén is."

"Be kellett látnia, hogy Natashának igaza volt: egy válogatott szitokszavakkal tarkított, kiadós tiráda tényleg katartikus hatású lehet..."

 

Kontra (ami nem tetszett)  SPOILER!!!!

Nagyon felidegesített ez a könyv néhány résznél. A legelső dolog a főszereplő karaktere. Soha nem szerettem a mártírokat, akik ráadásul a semmiért szenvednek. Kathryn tipikusan ilyen, eltűri 20 éven át, hogy a férje szó szerint kínozza és ezt a gyerekei miatt csinálja. Ekkora baromságot...azt se értem, ha már a legelejétől ilyen volt a férje, hogy mert neki gyereket szülni. Különben Angliában játszódik a történet, adott a jogrendszer a váláshoz. Valamint bántalmazó házastársnál úgysem hagyták volna a gyerekeket. Na, itt viszont már elkalandoztam a racionálisabb megoldás fele. 

Ezért én nem értek egyet Kathryn tettével sem. Nem hinném, hogy erre ez volt a megoldás. Így mindent elvesztett...

Előrebocsátom NEM VAGYOK AZ ANGOL (BRIT) JOG SZAKÉRTŐJE, de az én véleményem - eddigi tanulmányaim alapján - az írónő marhaságot írt. Mivel Kathryn önvédelemből leszúrja férjét, kihívja a mentőket, meghal, az nem szándékos emberölés. Viszont itt leszúrta, utána pedig elcsevegett vele, míg elvérzett. Esze ágában sem volt mentőt hívni. A rendőröknek pedig másnap jelentette, hogy kinyírta a férjét. Ez még mind hagyján, megkapta a büntetését. De még azt is beleírta az írónő, hogy ezután örökölte a férje vagyonát... Ne már, én egy olyan jogrendszert sem ismerek, ahol a tettes örökölheti a megölt áldozat vagyonát.... Ergo a könyv nagy része marhaság...

 

Végeredmény 5/2

Maga az írói stílus nem rossz, de eléggé bele lehet keveredni, épp mikor mi történik. Vannak a történetnek tanulságai, viszont akkora képtelenségeket írtak bele, hogy csak na....

 

Írta: Vhrai