Helena Marten: A citromkert

covers_335856.jpg

General Press, Budapest, 2015. 510. oldal

 

Fülszöveg

Egy bátor nő, egy régi családi viszály és egy itáliai utazás…

A gazdag, Frankfurtban élő olasz kereskedő, Domenico Montanari váratlan halála fenekestül felforgatja családja életét. Végrendelete szerint a vállalkozását fia, Roberto örökölné, ám neki rejtélyes módon évekkel ezelőtt nyoma veszett. A bizonytalan helyzetben Domenico másik gyermeke, a fiatal Luisa próbálja életben tartani a családi vállalkozást, ehhez azonban szüksége van olasz rokonai segítségére. Életveszélyes utazásra indul hát az Alpokon keresztül, úti céljához megérkezve azonban olyan meglepetés várja, amelyre nem számított…
Helena Marten (A kávé illata, A porcelánfestő) legújabb regénye a 18. századi Frankfurtba és egy itáliai utazásra csábítja olvasóit, akik a kalandos történetben nyomon követhetik a visszahúzódó Luisa rögös útját a boldogság felé.

 

"Külsőségek"

Ismételten könyvtári könyv, úgyhogy a minőségéről nem nyilatkozom. A borító passzol a könyvhöz, igazából először arra figyeltem fel. Igaz a General Press-nek mindig ízléses borítói vannak.

 

Pro (ami tetszett)

Mint már írtam a könyv egyrészt a borítója miatt, másrészt azért került választásra, hogy egy kicsit ismerkedjek a német kortárs irodalommal. Mivel eléggé történelmi jellegű a regény, ezért inkább nem próbálkoztam vele eredeti nyelven. (Nagyon rám fér még a szókincsbővítés.) 

A történet a 18. századi Németországba és Olaszországba kalauzol minket. Nekem ezen országok szempontjából elég "homályos" ez a korszak, főleg az emberek mindennapi életével kapcsolatosan. A cselekmény a Montari család körül forog, akik elveszítették a családfőt, és a végrendelet meglepetésként éri az egyes rokonokat. Mivel egy vagyonos kereskedőfamíliáról van szó, ezért nagy jelentősége volt az öröklés kérdésének. Érdekes volt "megfigyelni" az emberek reakcióját, azt ahogy a végrendelettel kapcsolatban reagáltak. A cég ügyeiben jelentős szerepet vállaló Luisa lepődik meg a legjobban mivel kiderült, hogy van egy féltestvére Francesca, az eltűnt bátyja helyett pedig az unokatestvére fogja vezetni a céget.  A másik szál, amibe belecsöppenünk, az Franceskát mutatja be, aki egy olaszországi lázadó felesége,. Rögtön úgy találkozunk velük, hogy menekülniük kell, így jutnak el a családhoz Frankfurtba. Azonban azt nem tudják, hogy ezután kezdődnek csak az igazi bonyodalmak.

A cselekmény egész lassan csordogál, van időnk a szereplőkkel együtt megrágni az eseményeket, minden oldalról körül lehet járni a dolgokat. A leírások kapcsán megcsillan az írónő humora is, főleg Luisával kapcsolatosan. 

lemon-tree-1327476.jpg

Kontra (ami nem tetszett)

Az előző részben hosszabban írogattam talán a cselekményről, de nem akartam senki kedvét elvenni már az elején a könyvtől. Sajnos többségében van, ami nem tetszett. 

Kezdem azzal, hogy a történelmi háttér nagy nulla volt. Azon kívül, hogy ki volt írva az évszám, meg a nőkön szoknya volt, semmi mást nem lehetett a hétköznapi dolgokon kívül. Nem nagy meglepetés, hogy kézzel mostak na....

A leírások katasztrofálisak voltak néhol, folyton elkalandozott az írónő máshova. Menekülős-lövöldözés jelenet közepén egyszer csak gondol egyet, és elkezdi elemezni egy teljesen más dolgot. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jelenetet meg lehet írni ilyen dögunalmasan. 

A karaktereknek volt egy-egy jellemvonása talán, de azok szörnyen kiélezve.Ha jellemezni akarnám, akkor azt a címet adnám a könyvnek, hogy az idegbeteg, a hoppás meg a szentfazék. A kolbásszal a szájában bujkáló szereplőről meg inkább nem elemzem, mi jut eszembe. :D 

 

Végeredmény 5/2

Sajnos azt kell mondjam, ennél unalmasabb könyvet régen olvastam. A történelmi háttér eltűnik, a leírások unalmasak, a szereplők elnagyoltak. A fülszöveg alapján sokkal, de sokkal többet vártam. nem tudom kinek ajánlanám.... 

 

Vhrai

 

A kép forrása: www.freeimages.com