Amikor semmi sem úgy történik, ahogy akarjuk

avagy Libba Bray: Az az édes, távoli harang (Gemma Doyle történetek 3.)

covers_134793.jpg

Könyvmolyképző, Szeged, 2011. 836. oldal

 

Fülszöveg

Azóta, ​hogy Gemma Doyle belépett a baljós Spence Akadémia falai közé, az élete egy év alatt fenekestől felfordult. Meggyilkolták az anyját, az apja az ópium rabja lett. Gemma soha nem sejtett erőt fedez fel magában, amelynek segítségével szembeszáll a csípős nyelvű és rosszindulatú iskolatársnőivel, és hűséges barátnőt farag belőlük. E közben megnyílik előtte egy elvarázsolt világ, a birodalmak, amelyben elszabadult a fekete mágia. Gemma a fenyegető veszélyek ellenére uralma alá hajtja a varázserőt, és hihetetlenül izgalmas kalandok során szokatlan szövetséget köt az akaratos Felicityvel és a félénk Ann-nel, valamint Kartikkal, az egzotikus indiai fiatalemberrel, egy titkos társaság tagjával, akit mind a szigorú illemszabályok szerint működő viktoriánus társadalom, mind a körülmények eltiltanak tőle, de akihez mégis gyengéd szálak fűzik. Gemma kettős élete most ér a fordulópontjához: egyszerre készül elhagyni a Spence Akadémiát, hogy első londoni báli szezonja alkalmával bevezessék a társaságba és férjet keressen, ugyanakkor rendet kell teremtenie a birodalmakban, ahol szövetségük negyedik tagja, a gyönyörű Pippa élőhalottként megrekedt, és ahol titokzatos erők támadása fenyeget. Gemma veszélyekkel dacolva, két ellentétes világ határmezsgyéjén egyensúlyozva próbálja a maga és barátnői életét megmenteni és a boldogság útjára terelni.

 

Előlegbe

Az egész sorozatot egyik barátnőmtől kaptam kölcsön, neki nagyon nagy kedvence. Így felkeltette a kíváncsiságomat, és "kivégeztem" én is a szériát. A második rész nagyon lezártnak tűnt, így már nagyon érdekelt, mit tartogat Libba Bray a harmadik kötetbe.

 

"Külsőségek"

Az biztos, hogy nem ez a KMK legminőségibb puhakötése, kicsit nyitottam volna nagyobbra, biztosan szétesik. Így már jobban érthető, miért szedik a ketté a kilencszáz és pluszos könyveket... A borítóról sok mindent nem tudok írni, olyan, mint a többi, jól illik a sorozatba.

 

Pro (ami tetszett)

Az írónő ebben a részben jött legjobban bele a viktoriánus kor ábrázolásába. Szereplőink közvetlen körülményein - lányiskola, első bál - kívül az akkori társadalom számos problémájára kitér. Legyen az a gyári munkások helyzete, a nők egyenjogúságának kérdése, az azonos neműek párkapcsolatának büntetőjogi elítélése /Oscar Wilde példája/ és így tovább. ebből a szempontból nagyon kellemesen csalódtam ebben a sorozatban, nem hittem volna, hogy ilyen komoly dolgokkal is találkozni fogok benne.

4415dd192bbfd958110ef04bc299ab3b--victorian-style-homes-victorian-house.jpg

"– Ne feledje, ifjú hölgy: minden illúzió legfontosabb szabálya az, hogy az emberek akarjanak hinni benne."

"Fél attól, amit igazán akar, mert mi van, ha mégsem elég? Mi van, ha megkapja, de még mindig magányosnak és kívülállónak érzi magát? Mennyivel egyszerűbb a vágyakozással takarózni! Epekedéssel. Nyugtalansággal."

Közben főszereplőink is közelednek ahhoz a naphoz, amikor el kell hagyniuk a Spence akadémiát. Egyre több társadalmi-magánéleti problémával kell szembenézniük, meg kell találniuk a helyüket a való világban. Ann kénytelen szembesülni azzal, hogy rang híján vagy beáll "szolgának" (nevelőnőnek) az unokatestvéréhez, vagy megpróbál a saját lábára állni. Felicitynek el kell érnie, hogy "bemutassák" a társaságnak, enélkül ugyanis nem kapja meg az örökségét és a vágyott függetlenséget. Gemma rájön, hogy a problémái nem oldódnak meg csak varázslattal, egyre inkább nem tetszik neki a társadalom által ráerőltetett női szerepkör. 

Eközben a "varázsvilág", vagyis a Birodalmak a háttérbe szorulnak (a következő pontból kiderül, hogy nem is bánom annyira), mivel Gemma nem tud átjutni. Azonban kiderül. hogy Kirké legyőzésével még nincs vége a harcnak. Az itteni népek fellázadnak a varázslat megosztása miatt, valamint a Rend és a Raksana sem nyugszik bele a történtekbe. Az itt ragadt Pippa pedig rájön, hogy a döntése végleg a Birodalmakhoz köti, így megpróbálja kihasználni a lehetőségeit. 

A karakterek az első részhez képest rengeteget fejlődtek, mondhatni kezdenek felnőni. Az írónő jól "fűzte" a dolgokat velük kapcsolatban, okozott meglepetéseket a regény végére. Teljesen másra számítottam. 

 

Kontra (ami nem tetszett)

Na, itt térek ki arra, hogy ez a regény lehet megállta volna a helyét a Birodalmak nélkül is. Ezzel kapcsolatban csak egy helyben toporogtunk, ismétlődik az első két rész, más felállásban. Nekem nem igazán "jöttek át" a télvidék rémségei sem. 

A szereplők varázsvilági viselkedése vicces már így a harmadik részre. Mint egy csapat beszívott hippi a búzamezőn. Csak "játszanak" a varázslattal, pedig el akarják őket tenni láb alól. 

 

Végeredmény 5/4

Nagyon jó lezárása a sorozatnak, tudott az írónő meglepetést okozni. A műfajhoz képest fontos korabeli társadalmi kérdésekre is kitért. Kár, hogy a két világot nem sikerült most se "összefésülni", a fantasy szál elég gyengécske.

 

Vhrai

 

 A kép forrása: www.pinterest.com

 

Értékeléseim az előző két részről:

Rettentő gyönyörűség

Lázadó angyalok