Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban

rhys_bowen_holttest_a_furdokadban.jpg

Lettero Kiadó, 2017. 416. oldal

Fordította: Róbert Pál

 

Fülszöveg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ha ​Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt, ilyen lenne.

1932, London. A trónöröklési sorrendben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie az esélytelen harmincnegyedik helyen áll, és szegény, mint a templom egere. Miután lelécel a skóciai családi kastélyból, és ezzel megússza, hogy férjhez kelljen mennie Halpofához (Siegfried herceghez), Londonba költözik.

A fővárosban meglepő kalandok várnak rá: 
életében először saját magának kell begyújtania egy kandallóba, 
belezúg egy házasságra alkalmatlan, nagyon szexi ír nemesbe, 
inkognitóban házvezetőnői szolgálatot alapít, hogy ne kopjon fel az álla, 
a Királynő felkéri, hogy kémkedjen a szoknyapecér trónörökös után. 
De élete akkor vesz igazán új fordulatot, amikor holtan talál a fürdőszobájában egy férfit.

Lady Georgiana pontosan tudja, ki az illető: ez a francia idegen nemrégiben megzsarolta a családját, és azzal fenyegetőzött, hogy megszerzi a skóciai kastélyt. 
Lady Georgiana egyetlen módon tisztázhatja a helyzetet – ha mielőbb kideríti, ki volt a gyilkos.

 

Előlegbe

A klasszikus értelemben vett krimi műfajért nem vagyok odáig. Valószínű ez a könyv sem került volna a kezembe, ha nincs a Mini-Könyvklub 9. (A mostani témakör: krimi, thriller.)

A könyv nem olyan hosszú, egy ráérős hétvégén simán "fogyasztható". Nekem munka mellett három napomba telt elolvasni. (2018. január 22. - 2018. január 25.)

A kötet a mérete miatt egész kényelmesen utaztatható, bőven elfért a táskámban. A minőségéről rosszat nem tudok írni, csak kölcsönkapott könyv volt. A borító jól néz ki, bár kétségkívül nem az én ízlésvilágomat tükrözi

Pro (ami tetszett)

A könyv felépítése nem lett túlbonyolítva, de ez ehhez a történethez teljesen megfelelt. Közepesen hosszú, dátummal és helyszínnel ellátott fejezetek követik egymást. Különösen tetszett, hogy az említett helyszínekbe is tudott az írónő egy kis humort csempészni. 

A regény műfajilag nagyon érdekes, van benne krimi szál, de nem tekinteném kizárólag annak. Megpróbálja bemutatni az 1930-as évekbeli angol  társadalmi életet, főleg az arisztokráciára vetítve. Kiemelten kezeli a fiatal, nemesi hölgyek helyzetét. Az írónő ehhez erőteljesen beveti az angol humor eszköztárát. Lehetetlen emberek, lehetetlen események. Néhány tipikus brit dolgon jókat tudtam vigyorogni. 

A történet elég lassan bontakozik ki. Van "időnk" minden aspektusát megismerni a nemesi létnek. A gazdasági világválság közepette, az 1930-as évek elején járunk. Rengetegen elszegényedtek ebben az időszakban, még az angol arisztokrácia körében is. Ebben a közegben kezdődik el a regény. Megismerjük Georgiana-t (alias Georgie), aki Skóciából Londonba megy, hogy ott próbáljon önállóan szerencsét. Az ő szemén keresztül - E/1.-ben követhetjük az eseményeket. Annak ellenére, hogy nincs pénzük a királyi család tagjaként soha nem dolgozott, nem csinált semmit önállóan. Számtalan humoros dolog történik vele menet közben. Újabb embereket ismer meg, belekerül a főváros pezsgő társasági életébe. Aztán egy nap fordul a kocka, talál egy hullát a fürdőszobában és kezdetét veszi a "nyomozás". Mindeközben még a királynőtől is kap feladatot. 

A karaktereket szerintem nagyon jól formálta meg az írónő. Egyáltalán nem lehet őket tipizálni, váratlanabbnál váratlanabb dolgokat csinálnak. A főszereplő, Georgiana nagyon érdekes személyiségre sikerült, fura kettősség figyelhető meg benne. Egyrészt naiv, elkényeztetett úrilány, másrészt pedig mindenre elszánt, egészen logikusan gondolkodó nő. A többi szereplőt igazából csak rajta keresztül ismerhetjük meg. A leglényegesebb talán Darcy, egy ugyancsak elszegényedett nemesi sarj, aki szemet vet rá. Mindig a legváratlanabb pillanatban bukkan fel és alkalomadtán még segít is. A másik Georgie barátnője, Belinda, aki igazi party-királynő. Minden lehetséges társasági eseményen részt vesz, és rengetegszer kihúzza a bajból a lányt.

 

Kontra (ami nem tetszett)

Kezdtem azzal, hogy nekem ez így messze áll a krimitől. Igaz, van egy ilyen szál is, de ennél klisésebb nem is lehetett volna. Nem volt nehéz kitalálni ki a gyilkos, mellőzött minden csavaros logikát. 

Értékelem az angol humort is, de néha már túlzásokba esett Rhys Bowen. Az, hogy ilyenformán volt az arisztokrácia bemutatva, elég rossz képet sugall. Kb. idióták gyülekezete. 

Azt sem értem, miért helyezte a cselekményt az 1930-as évekbe. Szinte semmit nem tudott átadni a kor hangulatából néhány evidens dolgot leszámítva. Arról nem is beszélve, hogy akkoriban azért elég lényeges események zajlottak Európa szerte. 

Itt saját magammal fogok most ellentétesen írni, mivel tényleg remekül formálta az írónő a karaktereket. De könyörgöm, miért kell butuskának beállítani mindenkit?! Engem nagyon idegesített ez végig.  Például, hogy a főszereplő is be van állítva "nyomozónak", de néha olyan reakciói vannak....komolyan, egy általános iskolás sírva fakadna. Lehet az ilyen dolgok is valakinek humorosak, hát nekem nagyon nem. 

 

Végeredmény 5/2

Ezt a könyvet leginkább érdekesnek "mondanám". Egyáltalán nem azt kaptam, amire számítottam. Ez egy limonádé, gyenge krimiszállal. Elismerem, hogy humoros, jó a karakteralkotás is. Viszont nekem nagyon butuska volt sokszor a megközelítés. Egyszer el lehet olvasni, de nem valószínű, hogy folytatni fogom a sorozatot. A könyv kikapcsolódásra tökéletes, egyáltalán nem kell közben gondolkodni. 

 

Vhrai

 

A képek forrása: www.pixabay.com