Émile Zola: Nana (Rougon-Macquart család 9.)

emile_zola_nana.jpg

Európa, Budapest, 1982. 514. oldal 

Fordította. Vajthó László

 

Fülszöveg

Fauchery írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…”

Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével.

A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

 

Előlegbe

A könyvet nézegettem már párszor, a témája miatt érdekesnek tűnt. Most az NK-Bookclub - bővebben a Könyvklub menüpontban! - miatt került a kezembe. 

Elég hosszú és tömény olvasmány, eltartott egy darabig, mire a végére értem. Szám szerint 6 napot vett igénybe (2018. március 17. - 2018. március 23.). 

A könyv minőségével semmi gondom nem volt. Az európás kiadások bírják a gyűrődést. A borító nekem semleges, de a könyvhöz illik. 

Pro (ami tetszett)

Műfajilag elég érdekes besorolást tudnék neki adni. Egyrészt klasszikus, viszont ha a korabeli irodalomhoz viszonyítjuk, akkor erotikus, sőt, akár pornográf műnek is titulálhatjuk. El tudom képzelni, hogy a korszakban mekkora botrányt okozhatott. Egyébként Zola Rougon-Macquart regényciklusának része, úgyhogy egyfajta családregénynek is tekinthető. Szóval egy mesterien összetett műhöz van szerencsénk. 

Az írói stílus alapvetően megfogott, mindent leírt egy-egy téma kapcsán, de nem kezdte részletekbe menően elemezni a szituációkat. A könyv szerkezete egyszerű, de ezzel nincs is semmi baj. Maga a történet sincs túlbonyolítva. Hosszabb számozott fejezetek követik egymást. 

Maga a regény témája és mondanivalója  biztosan kiverte a biztosítékot a 19. század végén. Ugyanis a regény egy prostituált életét mutatja be. Maga a téma is elég tabudöntögető lehetett, hát még az, hogy ezt az író a maga mocskos valójában mutatja meg nekünk. Nagyon tetszett, hogy mindez nem kapott romantikus és kalandos felhangot a műben. Teljesen hitelesnek tűnik, ahogy ábrázolja a dolgokat. A történet igazán nem sokból áll, összefoglalja hogy lesz egy utcalányból gazdag emberek szeretője. Tehát végig ugyanaz, csak más köntösben. 

Mindemellett fontos társadalmi kérdéseket feszeget, amelyek akár még ma is aktuálisak. A prostituáltak helyzetétől egészen a szegénysorban rekedtek kilátástalanságáig elég sok minden szóba kerül. Egy fontos tanulságot le lehet szűrni az egészből: mindegy milyen társadalmi osztályba tartozik valaki, az emberi természet ugyanaz marad. Érdekes kontrasztot mutat a kurtizánok és a jól szituált hölgyek között, végül rádöbbent bennünket, hogy a két csoport nagyon is hasonlóan gondolkodik. 

A karaktereket nézve igazán a címszereplő Nana volt kidolgozva. Tökéletesen sikerült Zolának ábrázolni egy prostituált jellemét. Ha valaki olvasott mondjuk pszichológiai témájú írásokat vagy nem fikciós történeteket ezzel kapcsolatban, ugyancsak helytállónak és hitelesnek fogja találni. A többi szereplő közül én senkit nem tudok kiemelni, mondhatni ilyenkor a szokásos emberek bukkannak fel: futtatók, utcalányok, kitartók és megcsalt feleségek. De a történet szempontjából nem volt komoly jelentőségük. 

 

Kontra (ami nem tetszett)

A regény túltengett a leírásokban. Sokszor az egyes szituációkat is csak elbeszélte az író. Hiányoztak a párbeszédek, ha volt, akkor is csak Nana beszélt általában. Sőt, néhol már annyira elkalandoztunk a lényegtől, hogy a főszereplő sem jutott szóhoz. 

A másik, hogy amennyire valósághű volt, annyira unalmas is. Szerintem felesleges volt ezt a regényt ilyen hosszan elnyújtani. Lehet bennem van a hiba, de én a prostituáltak életében semmi filozofikusat nem látok. 

 

Végeredmény 5/3,5

Nem rossz könyv, a maga korában igazi botránykötet lehetett. Az irodalmi értékét inkább az adja, hogy fontos társadalmi és morális kérdések merülnek fel, amikre Zola kendőzetlenül meg is adja a választ a prostitúció témáján keresztül. De a rengeteg elbeszélő résszel számomra mintegy megfojtotta a regényt. Még a címszereplő Nana is végig a háttérben marad. Ajánlom azoknak, akiket érdekel a korabeli prostitúció témaköre, valamint azoknak, akiket vonzanak a francia klasszikusok. Azt hiszem, én nem fogok közéjük tartozni... 

 

Vhrai

 

A kép forrása: www.pixabay.com