Élet, élet, bloggerélet...

Krittánál, a Könyvlelő bloggerénél fedeztem fel a "Témázó" blogolókat. Nagyon megfogott a havi téma, ami az  "Egy könyvesblogger élete - antikvározástól a posztírásig", így gondoltam utóvédként én is csatlakozom a csapathoz. Nos, lássuk milyen is a "könyves" életem! :D 

Az olvasás és én

person-2782140_960_720.jpg

Mióta megtanultam, azóta folyamatosan olvasok. Nincs olyan nap, hogy legalább néhány oldal erejéig ne lenne a kezemben könyv. Mindig én voltam az, aki akár az általános-, akár a középiskolában, sőt, unalmasabb előadáson az egyetemen is olvasott a pad alatt. A könyvmolyok réme, az olvasási válság egyszer vett elő, akkor három hónapig nem igazán vettem a kezembe semmit. Azóta - hála az égnek! -, nem volt ilyen, évente átlagban 100 könyvet "végzek ki". Műfajilag mindenevő vagyok, de ha választani kell, akkor a fantasy, thriller és a történelmi regények állnak hozzám a legközelebb. Leginkább regények kerülnek a látókörömbe, ritkán novellák, még ritkábban versek. Szakirodalmat csak az engem érdeklő témában, vagy tanulás miatt lapozok. Kedvenc íróim nem igazán vannak, egy kivétellel. Stephen King könyvei szinte kivétel nélkül elérik nálam a négyes szintet (az ötből). 

Olvasási szokásaimat tekintve bármikor és bárhol képes vagyok előkapni az épp aktuális könyvet, ha akad egy kis időm. Utazás közben, sorban álláskor, váróteremben, ebédszünetben...és így tovább. A kedvenc hely azonban az ágyam, na ott el tudok olvasgatni akár egész nap is! 

A könyvek és én

book-3480216_340.jpg

Nos, ez még talán átvezethető az előző pontból, mindig könyvjelzőt használok, van belőle már egy szép doboznyi gyűjteményem. Utálom, ha egy könyvnek be van hajtva a sarka, koszos lesz, vagy megsérül a gerince. Az utóbbi kettőhöz kapcsolódva írom, hogy azért mániákusan nem zacskózom be őket, de ha táskában viszem magammal az épp aktuális olvasmányomat, akkor mindig belerakom egy könyvkabátba, vagy az új könyvtatyómba. Ebből kifolyólag könyveket ritkán adok kölcsön. Az meg a másik, hogy jártam már úgy, hogy még én könyörögtem heteken keresztül, hogy adják vissza. Egyébként pedig szeretem, ha a gyűjteményem egyben van! 

Nem tudok rá jobb kifejezést, igazi könyvhörcsög vagyok. Körülbelül 650 könyvem van itt Németországban, ennek eddig a 35 %-át olvastam a Moly szerint. Mindez persze nem tart vissza attól, hogy mindig újabbakat vegyek. Előszeretettel vásárolok közvetlenül könyvesboltban. A kedvencem az Alexandra volt, de mivel sajnos az csődbe ment, így általában a Libri boltjait, ritkábban a Líra boltjait látogatom. Viszont a használt könyvekkel sincs semmi problémám, amennyiben az állapota összhangban van az árával. Fel tudnak húzni, mikor egy nemrég kiadott, de ritkább könyvet tízezrekért akarnak rám sózni. Tehát előszeretettel látogatom az antikváriumokat, bolhapiacokat, elsősorban Győrben és Sopronban. Ha sokáig nem utazunk haza - mondjuk 4-5 hónapig -, akkor szoktam online is rendelni. A Bookline három nap!!! alatt kiszállítja Németországba. Persze ha megéri az online akciókra is lecsapok. De vettem már használt könyvet a Molyon is, eddig még nem volt belőle semmi gond. Ott szereztem meg az egész Anna Rice féle Vámpírkrónikák sorozatot. Van e-book olvasóm is, de ritkán használom. Általában akkor, ha a MEK-ből (Magyar Elektronikus Könyvtár) töltök le valamit, esetleg ha könyvet kapok ilyen formátumban. Körülbelül fél évente egy-két alkalommal veszek elektronikus könyvet is, ha valamit gyorsan szeretnék megszerezni. De sokkal jobban szeretem őket fizikai állapotban látni a polcomon! Könyvet elvből nem adok el, így lassan külön lakást kell a könyvtáramnak bérelni.

 

A blogírás és én

coffee-2425303_340.jpg

Az online könyves jelenlétem körülbelül 4,5 éve kezdődött, amikor Németországba költöztem. Ekkor regisztráltam a Molyra. Maga a blogolás 1,5 éve fordult meg a fejemben. Egyik barátnőmmel közösen nyitottuk meg  a Libellumot, de gyorsan egyedül maradtam. (Hála a nem épp könnyű természetemnek.) Egyébként "büszke" vagyok magamra, mert az olvasáson kívül ez az egyetlen hobbi, amit ennyi időn keresztül csináltam/csinálok. 

Na, de hogy is néz ki, amikor könyvértékelős posztot írok? Szándékosan nem írok kritikát, mivel nem vagyok szakmabeli - egyelőre. Nyilván először elolvasom a könyvet. Közben, ha eszembe jut valami, szoktam jegyzetelni, később jól jöhet alapon. A könyv befejezése után általában hagyom pár napig ülepedni a dolgot, csak ezután kezdem el írni a bejegyzést. Először csak azt, ami - a saját vázlatom szerint - elsőre eszembe jut. Minden cikket megírok egyszer kézzel így, majd még egyszer átírom a végleges formára. Ekkor még jön a begépelés, helyesírási, nyelvtani ellenőrzés. Hibák persze néha így is becsúsznak... De a végén még egyszer el szoktam olvasni az egészet. Nos, ez lehet egyszerűnek hangzik, de bizony több órás művelet. Sőt, ha nincs időm, akkor több napos is. Van még vagy 30-40 kézzel írt alkotásom, ami még nem jutott el a publikálásig! Persze használom a közösségi felületeket is. Van a blognak Facebook, Istagram és Twitter fiókja. A folyamatban amúgy a fotózás a mumusom, sokszor tanácstalan vagyok mit, hogy fényképezzek. 

Meg kell említenem a legkényesebb dolgot, ami felvetődik a blogírás során, a recenziós példányok kérdésköre. Álszent lennék, ha azt írnám, hogy nem hízeleg, ha bárki, legyen az kiadó, vagy maga az író  megkeres, lenne-e kedvem elolvasni egy adott könyvet. Általában el is fogadom őket, kivéve, ha nagyon nem az én zsánerem. Annyit már írtam a bemutatkozómban is, hogy az őszinte véleményemet láthatjátok. Így csak olyan feltétellel vállalok el bármit is, ha leírhatom, amit gondolok. Szerintem a negatív kritikát is meg lehet fogalmazni normálisan. Bár a múltkor felvetődött, hogy minden bejegyzésem relatíve "jó értéket" mutat a kapott könyvek kapcsán. Nem fogok senkinek magyarázkodni, így csak annyit tudok erre írni, hogy 31 éves fejjel már tudom, mi tetszik és mi nem. Ha előfordul mellényúlás, azt sem szoktam elsinkófálni. Személyesen én még egy kiadónál sem kulcsoltam könyvért. Valahogy nem éreztem magam annyira jónak, most meg jön "magától" is. Egyébként le szoktam döbbenni, mennyi pofátlan ember van... De ebbe inkább nem merülnék bele. Na, meg nem szeretnék általánosítani, mert attól még nem az valaki, ha jelentkezik egy kiadónál. Viszont sok olyan esetről lehetett olvasni, hogy csak úgy eltűntek az "ingyenkönyvvel", vagy hónapokig tart megírni egy-egy recenziós bejegyzést...  Persze teljes mértékben az sem igaz, hogy soha nem jelentkeztem könyvért, mivel a bloggercsoportokon keresztül szoktunk projektezni egy-egy kiadó könyveivel. 

A blogom felépítésében is vannak megszokott, visszatérő dolgok. A kötelező rész egyrészt a recenziós példányokhoz kapcsolódó bejegyzések, másrészt részt veszek könyvklubokban (részletek a Könyvklubok menüpontban), illetve néha kihívásokban. Ezeken kívül szabadon választott könyvekről írok. Vannak állandó rovatok is, de sajnos ezek egy részével csúszásban vagyok, de igyekszem pótolni. Ilyen például az évszakonkénti szerzeményeim, a Kéthavi kedvencek, a havi terveim, a havi kívánságlista és a Top 5 szerda. Néha élménybeszámoló, ha épp valami könyves rendezvényen vettem részt. De még vannak a közeljövőben további terveim is! Ha már kitértem az előzőekben a "bloggercsoportokra", több mint egy éve vagyok tagja a Könyvfalóknak, lassan egy éve a Kildarának. Kicsit ugyan más jellegű, de 1,5 hónapja kerültem a Lendület Magazin szerkesztői közé. 

Nos, mindez, amit eddig leírtam, bőven ellát teendővel. De nincs megállás, mindig van hova fejlődni! Kicsit hosszúra sikerült ez a bejegyzés is, de remélem ti is annyira élveztétek az olvasását, mint én a megírását. :)

 

Vhrai

 

Ezt a részt bátorkodtam Pupilla blogjáról "ellopni". 

A többiek témázós posztjai a bloggerlétről: 

ZakkantMandiDóriSisterNima


Utóvéd (később csatlakozók):

KrittaAnariaCzenema,

 

A képek forrása: www.pixabay.com.