Top 5 szerda - A jövő (szórakoztató) klasszikusai

Mint mindig, most is időhiányban szenvedek. Jó lenne, ha egy nap 48 órából állna. Na, de addig is meghoztam nektek a Top 5 szerda következő "részét". Ezúttal azok a könyvek vannak a  középpontban, amelyeknek van esélye kiállni az idő próbáját és klasszikussá avanzsálni. Nos, mivel én többségében szórakoztató irodalmat olvasok, és ebből is inkább a külföldieket, így ezek közül szemezgettem nektek. 

 

1. Stieg Larsson: A tetovált lány (Millennium 1.)

Szerintem senkinek nem kell bemutatnom ezt a könyvet, ami megalapozta a skandináv krimik népszerűségét világszerte. Ráadásul Lisbeth Salander karakterével az író egy ikonikus figurát teremtett. Sajnos a könyvsorozatnak Larsson halálával idő előtt vége szakadt. Megpróbálták folytatni más szerzővel, de bár ne tették volna. 

736375_5.jpg

Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

 

2. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Régebben íródott könyv, de az igazi hírnevét a belőle készült sorozat hozta meg igazán. Egy disztópikus társadalom kialakulását és fennállását mutatja be egy átlagos nő szemén keresztül. A termékeny nőket kvázi tenyészkancának használják. Többeknél olvastam, hogy látni vélnek hasonlóságokat a mai társadalmi viszonyokkal. Remélem nem lesz igazuk.... Egyébként az egyik legjobb könyv, amit a műfajban olvastam. 

3847129_5.jpg

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ… 
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

 

3. G. R. R. Martin: Trónok harca (1.)

Ez a fantasy regény ciklus is a sorozattal vágódott be a köztudatba, és azt kell írjam tarolt. Méltán emlegetik egy lapon J. R. R. Tolkiennal. Szerintem ez a kötet is hasonló mérföldkőnek tekinthető a műfajban. Mindenki vevő a középkori viszonyok között játszódó, mágiával enyhét átszőtt, véres fantasyra. Még a "hisztéria" előtt olvastam  a könyvet, már 15 éve is vártam a folytatásokat. Néha azt gondolom, kár hogy vászonra vitték. Ha az írót nem csak a bevétel összege érdekelné, már rég kész lenne a könyvekkel. Csak ezek elolvasása után akartam folytatni a sorozat nézését, de lassan feladom. Sajnos szerintem az írott verzióból nem lesz semmi.... 

781672_5.jpg

A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. 
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. 
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

 

4. Dan Brown: A Da Vinci-kód

Szerintem az ember már csak a hírverés miatt is megjegyezte ezt a könyvet. Elég nagy botrányt kavart. Az azonban tagadhatatlan, hogy a vallástörténeti elemeket mesteri módon vegyítette az író a fikcióval, és ebből egy zseniális rejtvényt kreált. Robert Langdon azóta több rejtélyt is megoldott, néhány évente kijön újabb könyv, de azóta sem "szólt" akkorát, mint a Da Vinci-kód. 


57d4aeb822c772def31da1d0748714a1_big.jpgA tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben – noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

 

5. Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

Általában gyorsan megfeledkezem a könyvek apróbb részleteiről, de ebből még mindig bevillannak a jelentéktelenebb események is. A regény igaz történeten alapszik, fiktív elemekkel vegyítve. Egy évezredes kultúra titkaiba kapunk általa bepillantást. A mai napig szerintem az egyik leglenyűgözőbb alkotás, amit a gésákról írtak. Ráadásul érdekes kultúrtörténeti "kirándulás". Szerintem már csak emiatt is esélye van, hogy bent maradjon a köztudatban.

4183530_5.jpg

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást. A hangoskönyv Pécsi Ildikó előadásában került kiadásra.

 

Vhrai