Top 5 szerda - Könyvek, amiket bármikor újraolvasnék

Nos, nekem ezúttal a szerda szombatra esik. Valahogy nem volt energiám hét közben bejegyzést gyártani. Ezúttal olyan könyveket gyűjtöttem össze, amiket ilyen vagy olyan okból akármikor, ismételten kézbe vennék. 

top_5_2.png

1. Ryan Hawkwood: Farkasének (Beriquel-ciklus 1.)

Szerintem ezt már kvázi unjátok, mert minden hasonló bejegyzésben szerepelt már ez a regény nálam. Egyrészt ezzel a könyvvel léptem be a fantasy olvasók körébe, másrészt pedig az első M. A. G. U. S. könyvem volt. Gondolom ezt már írnom se kéne, hogy egy magyar szerepjáték rendszeren alapuló világ. Ez a kötet is értelemszerűen egy magyar író munkája. (Bocsánat a borítóképért, sehol nem találtam jobb minőségűt.)

1.jpg

Az északfoki sziget, Beriquel partjait sok ezer mérföld, több hetes utazását választja el Ynevtől – az expedicióra vállalkozó kalandozóknak azon sokkal hosszabb és veszedelmesebb utat kell megtenniük. Egy elveszett kultúra nyomait kutatva egy halálos küzdelem, s a Teremtés egyik legnagyobb titka várja őket…

 

 

 

 

 

2. Stephen King: A halálsoron

Nagy újdonságot a King-mániámmal sem írok, de ez a könyve egyenesen zseniális. Pedig nem is az íróra oly jellemző horror kategóriába tartozik. A 20. század eleji Amerikában, egy börtön halálsorán játszódik. King nagyon is realista módon mutatja be az ott történteket, kiváltképp azt, hogy zajlik egy villamosszékben történő kivégzés. Persze nem marad el a természetfeletti adalék sem. Egyébként a regényből film is készült. Kitűnő alkotás, Tom Hanks-el a főszerepben. 

4007693_5.jpg

 A ​Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat – Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. „Vad” Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert – főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét – melyből nagy sikerű film is készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével – most egy kötetben izgulhatja végig, Kedves Olvasó!

 

3. Ars Magica - Maleficium Hermeticum

Ahogy átfutottam az olvasmányaim listáját, akkor láttam, hogy ezt a könyvet nem sokszor említettem Pedig párszor már volt szerencsém hozzá. Zseniális dark fantasy átiratokat tartalmaz az általunk ismert klasszikus mesékből. Érdekes felvetés például, hogy a Hófehérkében a királynő áll a jó oldalon. 

3b66361a9c3b44146d99ecb53dede0c2_big.jpg

Antológia A Legendák Európája újabb fejezete tárul fel e novelláskötet lapjain. Démonokkal megalkuvó mágusok, a mágiát az Ördög találmányának tartó papok, renegát varázslóházak, bukott angyalok és a halandók világát mit sem értő tündérek a hősei legjobb hazai és külföldi írók legújabb novelláinak….

 

 

 

 

 

4. Emily Bronte: Üvöltő szelek

Kevés klasszikust tudok igazán a kedvenceim között, de ezt már sokszor olvastam. Ez a fiatalon meghalt írónő egyetlen megjelent regénye, de ezzel örökre beírta magát az irodalom nagyjai közé. Talán az egyik legfurcsább szerelmi történet, amit valaha olvastam. Szerintem úgy lehet a legjobban leírni, hogy az elszalasztott lehetőségek könyve... 

675264_4.jpg

A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a „rendhagyó” regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást – az Üvöltő szelekmásodik kiadásához, 1850-ben írt előszavában „primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal” készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az Üvöltő szelek-et nemcsak jobbnak, mint akár a Jane Eyre-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë – írja Ruttkay Kálmán – „nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye.”

 

5. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje 

Ezt a könyvet is többször említettem már. Eddig kétszer olvastam, de valószínűleg fogom többször is. Szörnyű, elgondolkodtató és egyben lehetséges jövőképet fest meg. Egyébként a könyv a belőle készült sorozat miatt került igazán - újra - a köztudatba. 

3847129_5_1.jpg

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ… 
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

 

Vhrai