Mini-Könyvajánló

2018 október

autumn-2902546_340.jpg

Rá kellett jönnöm, hogy jóval gyorsabban olvasok, mint írok. Főleg az októberi hónapra nézve, ugyanis nem álltam a helyzet magaslatán. Így a hosszabb írásaim mellé beiktatok egy rövidebb, könyvajánlókat tartalmazó posztot, hogy egy könyv se maradjon le a palettáról! 

 

Jodi Picoult: Ítélet 5/4,5

4528194_5.jpg

Azt hiszem, az írónőtől megszokhattuk, hogy a társadalmat erősen megosztó témákról írja a regényeit. Ez egy régebbi műve, de követi a megszokott tendenciát. Itt a tanár-diák viszony kerül górcső alá. Az USA-ban ugyanis bűncselekmény, ha egy tanár a 18 év alatti diákjával szexuális viszonyt folytat. De még az egyetemen se nézik jó szemmel ezeket a kapcsolatokat. A főszereplő ebben az esetben egy középiskolai tanár, akit egyszer már elítéltek hasonló cselekmény miatt. Egy kisvárosba költözik, hogy új életet kezdjen, azonban újra gyanúba keveredik. Persze Picoultnál semmi nem az, aminek látszik. Most is alaposan összekuszálja a szálakat, tele van a történet jobbnál jobb csavarokkal. Viszont a wiccát, boszorkányságot szerintem teljesen felesleges volt belekeverni a történetbe, ez csak még meseszerűbbé tette az egészet. Egyébként a cselekményt több szálon is nyomon követhetjük, néha-néha pedig visszaugrunk a múltba. Nekem egyértelműen a tárgyalótermi jelenetek tetszettek a legjobban. Mindig is lenyűgözött az angolszász, precedensekre épülő jogrendszer működése. Nagyon ütősre sikerült az áldozat nézőpontja is. Megismerjük meddig képes elmenni valaki, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné. Nekem a befejezés nem okozott akkora meglepetést, szinte a legelején sejtettem, miről van szó. De betudom annak, hogy az írónő egyik korai munkájáról van szó. Egyébként jókor jelent meg! Ajánlott olvasmány a #meetoo kampány mellé!

 

Stephen King: Az írásról 5/4

covers_151980.jpg

Aki követi az oldalamat, az szerintem tudja, hogy elkötelezett King rajongó vagyok. Körülbelül tizenöt éve olvastam már ezt a kötetet is tőle, de sok mindenre nem emlékszem, így ideje volt feleleveníteni a dolgokat. Az utóbbi években olvasgattam írástechnikai könyveket, de lényegében mind ugyanazt írja, csak cifrázva. Sokkal hitelesebbnek tartom, ha a már befutott írók összegzik a tapasztalataikat. Viszont ettől a könyvtől többet vártam, ha már egy ilyen kaliberű szerző írta, mint King. A kötet lényegében három részre oszlik. Az elsőben a szerző gyermekkori élményeivel leszünk gazdagabbak, miként jutott el odáig, hogy az írással akarjon foglalkozni. Persze az sem maradt ki, hogy mindebből mennyi mindent épített be a regényeibe. A második etap a szerző nyelvtani javaslatait tartalmazza. Sok minden csak az angol nyelvre értelmezhető belőle. De egy tanácsot érdemes megfogadni, húzkodjuk ki a szövegből a felesleges jelzőket! Egyébiránt kapunk útmutatást a regényírás folyamatáról, az ügynökkeresésről, King kiadókkal való kapcsolatáról...és így tovább. A harmadik részben pedig eljutunk addig a pontig, ami majdnem az író pályájának végét jelentette, az 1999-ben bekövetkezett balesetéig. Számomra érdekes volt a könyv, de ebből senki nem tanul meg írni. Szóval, inkább rajongóknak tudom ajánlani, ugyanis sok helyen erősen spoileres is a kötet!

 

Cathrin Moeller: Wolfgang muss weg! 5/2

covers_513628.jpg

Szerencsém van, mert a cégnél, ahol dolgozom, kidobják a könyveket, így egy jó része nálam köt ki. Nem nagyon olvasok németül, de úgy gondoltam, itt az ideje elkezdeni. Elsőként erre a tipikus női regényre esett a választásom. Szerintem egy erős alappal már érthető a történet, de abban biztos vagyok, hogy jó pár poént nem fogtam fel. Elég morbid a sztori is, Annemie holtan találja rendőr férjét, de a gyanúsítástól való félelmében leviszi a zöldségek közé, sőt, még kurtít a lábain is, mert nem fér el…A regény első harmada ennek leleplezéséről szól. Persze lebukik a legjobb barátnője, később egyéb családtagjai előtt is, de senkit nem zavar a dolog… Közben kiderül egy, s más a megboldogult férjről is, ez még elég sok kalamajkát okoz a későbbiekben. De mindebben csak annyi a pozitív, hogy nemcsak Németországban játszódik a történet, hanem kiruccanunk Olaszországba is. Ezen kívül nem sok jót tudok elmondani róla. Logikátlan cselekmény, ostoba szereplők… Viszont nyelvgyakorlásnak tökéletesen megfelelt. Ajánlani igazán annak tudom csak, aki a német szókincs bővítésére akarja használni. Amúgy elég nagy marhaság még “limonádénak” is.

 

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás 5/4

covers_384366.jpg

Ezt a kötetet a Mini-Könyvklub ajánlotta a figyelmembe. Valószínűleg másképp nem akadt volna a kezembe. A borító alapján rá nem jönnék, hogy egy disztópikus regényről van szó. Röviden és tömören összefoglalható a történet: a grúz nátha járvány megtizedeli az emberiséget, a modern világ megszűnik létezni. Az emberiség maradéka ilyen körülmények között próbál életben maradni. Nos, aki a tipikus disztópikus ívet várja a könyvtől, az csalódni fog. Nem igazán van háború, és nincsenek hősök ebben a történetben. Sokkal inkább egyfajta belső, filozófiai megközelítést alkalmaz, ráadásul párhuzamosan ismerjük meg a járvány előtti és utáni eseményeket. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa, az emberek milyen hatással vannak egymás életére, folyamatosan összekuszálja a szálakat. Lényegében ennek vetülete a regény címe is. Sőt, az események nagy részében megjelenő a színjátszást, a színészetet is mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Összességében nem volt rossz olvasmány. De vártam arra, hogy történjen valami...hát, hiába. Ajánlani igazán azoknak tudom, akik inkább egy elgondolkodtató, mintsem eseménydús regényre vágynak, disztópikus köntösben.

 

Vhrai

 

Az alapkép forrása: www.pixabay.com