Urbánszki László: Nemtelen nemesek

Vadkeleti kalandok

44447719_676810592701262_6542599913371336704_n.jpg

Hystoricum, Budapest, 2018. 292. oldal

 

Fülszöveg

A ​sokak által régóta hiányolt regény második, jelentősen átdolgozott és bővített kiadása. 
Ladányfi Bene, a léhűtő nemesivadék fogadóról fogadóra sodródik az Anjou királyok Magyarországán. Becsületes, ám unalmas vagy fárasztó munka helyett kártyával szerzi meg a napi betevőt. Kedveli a könnyű életet, ágyába csábítja a lányokat, és délig alszik, ha lehet. Egy bűnbanda markából szabadítja ki az esztergomi piac árva csavargóját, Urost, aki igyekszik felnőni „nemes barátjához” – tisztességben, csibészségben, mikor melyik esik jobban kézre. Sonkát csen a kamrából, mikor rossz a lapjárás, és tüzelő szukával járja a várost, ha elunta magát. Hozzájuk csapódik még Szalárd, a székely-felvidéki vadorzó, aki rablógyilkosra vadászik fejpénzért, mikor fogytán a kenyere, de csetlő-botló baloggá válik, ha egy csinos lány hozzádörgölődzik. Kártyacsatát vívnak egy nadrágért a vadonmélyi rablótanyán, hóban verekednek a szilaj ridegpásztorokkal, és husánggal ütik agyon a farkasokat. Aranyhalmokért, gulyákért kártyáznak a marhakupecekkel, lándzsaharcot vívnak a rablógyilkosokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy ők győznek.

Urbánszki László – számos nagy sikerű történelmi regény szerzője – könyvében esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretnivaló csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a „magyar vadnyugat” színes forgatagában.

 

Pro és kontra

Többször is találkozhattatok már a blogon Urbánszki László nevével. Ezúttal a szerző egy régebbi műve került a kezembe, amely a Hystoricum kiadónál jelent meg ismét, átdolgozott és bővített formában. Előrebocsátom az „eredeti” verziót nem olvastam, így nincs összehasonlítási alapom.

Általában nem preferálom a kemény táblás megjelenéseket, de azt hiszem, a kivétel erősíti a szabályt, ismét egy nagyon igényes, jó minőségű kiadást dobtak a piacra. Nekem a borítókép is nagyon tetszett, tökéletes összhangban van a kötet tartalmával. Ebben az esetben azonban nem kifejezetten egy történelmi regényt kapunk, ugyanis nem találkozunk valós történelmi személyekkel, és nem lehetünk részesei sorsfordító eseményeknek. Sokkal inkább egy történelmi korszakba helyezett, izgalmas kalandregényt olvashattam. Az Anjou-korszakban járunk, Lajos király idején, de az ő neve talán egyszer-kétszer került említésre. Ennek ellenére nagyon sok mindent megtudunk a társadalmi berendezkedésről, az életkörülményekről, a városok közötti utazás nehézségeiről...és így tovább. Különösen kedvemre volt a történet helyszíne, ugyanis ismerős a tájék. A vadkeleti kalandok során eljutunk Tata környékére, Esztergomba, valamint bebarangolhatjuk a Gerecse vidékét. Köszönhetően a szerző rendkívül érzékletes leírásainak, szinte mi is ott lehetünk szereplőinkkel az egyes helyszíneken.

A történet mellőzi a hosszas bevezetést, rögtön az események közepén találjuk magunkat. Megismerhetjük Ladányfi Benét, aki a másodszülött, kitagadott nemesi ifjak sanyarú sorsát éli. Kénytelen saját maga boldogulni, szerencsevadászként egészen jól sikerül is neki. Nagy szerepet játszik ebben az “az ördög bibliája”, vagyis a kártya. Sajna én soha nem tudtam jól játszani, így ezeket a részeket nem igazán tudtam értékelni. De Bene elterelési hadműveletein nagyon jókat szórakoztam. Az eseményeket több szemszögből is követhetjük. Megjelenik Uros, az árva fiú, aki Esztergom város piacán próbál megélni. Persze a helyzetét kihasználják, kvázi rabszolgamunkára fogják. Ebből a helyzetből Bene szabadítja ki, így ezek után együtt folytatják az útjukat. Kalandokba nem szenvedünk hiányt, hőseink folyton belekeverednek valamibe. Összetűzésbe kerülnek egy rablóbandával, majd a téli Gerecse erdeiben “találkoznak” egy farkasfalkával. Később a kis csapat kiegészül még egy taggal, aki többször is megmenti őket. Kifejezetten tetszett az is, hogy nem csak a “jó” oldalról kapunk bepillantást a történetbe, hanem ugyanúgy teret kapnak a “rosszfiúk” is. Ami pedig vitte a prímet, az a sztorin átívelő “kocsmai” humor, ez azt hiszem, Urbánszki László specialitása. Magával a cselekménnyel annyi problémám volt, hogy nem igazán tudtam merre halad a történet, vártam a nagy fordulatokat, de csak nem jöttek.

Ebben a kötetben a karakteralkotás számomra telitalálat volt. Nagyon kedvelhető figurákat alkotott a szerző. Esetleg annyi negatívumot tudok ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy hiányoltam az erős, furfangos női szereplőket, akikkel Urbánszki László későbbi műveiben találkoztam. Főszereplőnk Ladányfi Bene, a kitagadott nemesi másodszülött, vele kapcsolatban már írtam, hogy lenyűgöző volt a beszélőkéje. Néha még az én figyelmemet is sikerül elterelnie. Olyan fazon, akinek több a szerencséje, mint a tehetsége. Uros számomra olyan volt, mint egy “kisinas”, inkább csak kiegészítő szerepben tündökölt, de azt tökéletesen hozta. Igyekezett egyensúlyba hozni Bene felelőtlenségét a dolgok következményeivel. A kedvencem egyértelműen Szalárd volt, a nyomolvasó. Bámulatos, miféle módszerekkel dolgozott. Tipikusan az az ember, aki a jég hátán is megél. Tökéletesen illeszkedik a csapatba.

 

Összességében 5/4

Aki szeretne megismerkedni Urbánszki László munkásságával, annak első osztályú választás ez a regény. Megmutatkoznak a szerző erősségei, a gyönyörű leírások és a felhőtlen humor. Persze az eseménydús kötetre vágyó olvasók sem fognak csalódni, igazi vadkeleti kalandokban lehet részük, megismerhetik a középkori Magyarország zord viszonyait. A cselekmény mozgalmas, mindig történik valami. Nekem kicsit kuszának, céltalannak tűntek olykor a dolgok. Ebbe az érzésbe azonban az is belejátszik, hogy olvastam az író későbbi munkáit, amik jóval kiforrottabbak. A karaktereket egyszerűen nem lehet nem kedvelni, mindegyikük érdekes figura. Az élelmesebb fehérnépeket azonban hiányoltam. Ajánlani tudom azoknak is ezt a kötetet, akik nem kedvelik a vérkomoly történelmi alkotásokat, kalandos, szórakoztató, mégis informatív alkotás.

 

Köszönöm a kötetet Urbánszki Lászlónak és  Hystoricum Kiadónak! 

 

Vhrai

 

További olvasmányaim a szerzőtől: 

A Nyugat ura (Anno Domini 6.)

Ördögfattyú (A magyarok nyilaitól... 1.)

A felderítő (A magyarok nyilaitól... 2.)

Ördöglovas (A magyarok nyilaitól... 3.)