Mini-Könyvajánló

christmas-3864540_340.jpg

 

Frei Tamás: A bankár (André 2.) - 5/3

3631900_4.jpg

Frei Tamás munkásságát már a Frei Dosszié óta követem. Amikor megtudtam, hogy könyve jelenik meg, rohantam megvenni. A sorozat első része, A megmentő nem is okozott csalódás, már többször is olvastam. Ezután viszont valahogy elakadtam, és csak évek múlva szereztem meg a sorozat többi részét. A bankár a tőzsdei spekulánsok világát veszi górcső alá, akit érdekel a világgazdaság működése, az roppant érdekesnek fogja találni. A szerző a tőle megszokott alapossággal, a laikus olvasók számára is érthetően foglalkozott a témával. Viszont ezek a részek nagyon elvették az időt magától a cselekménytől, valamint a történet főszereplőitől, Andrétól és Adrienntől. Sőt, szerintem elég banális, ahogy a két rész kapcsolódott. A másik, hogy amennyire sikerült az első részben érzelmesre venni a figurát, itt már átcsapott szappanoperába. A “dávidkázástól” már a falat kapartam, mindig is utáltam a nevek mögé biggyesztett kicsinyítő képzőket még gyerekek esetén is. De a két főszereplő közti dráma is nagyon eltúlzott volt. Mindezek ellenére nem volt kiemelkedően rossz olvasmány, de remélem a sorozat következő része kárpótolni fog! 

 

Jason Matthews: Az árulás palotája (Vörös veréb 2.) 5/4,5

4349171_5.jpg

Az utóbbi évek egyik hiánypótló szériája a Vörös veréb trilógia. Nem igazán találkoztam az utóbbi időben olyan regénnyel, amely a titkosszolgálati módszerekkel kapcsolatban kicsit is törekedett volna a hitelességre. A szerzőnek könnyű dolga van, ugyanis a CIA-nek dolgozott. Nos, ebben a kötetben tovább folytatódik Dominyika Jegerova százados története. Egyre feljebb lépked az SZVR ranglétráján, közben pedig az amerikaiaknak kémkedik. Egyre veszélyesebb a helyzet, ugyanis egyre többen figyelnek fel rá, köztük maga Putyin elnök is. Azt hittem, ez egy sima átvezető történet lesz, mint ahogy az a trilógiák középső esetén megszokott, és az író nem képes tovább fokozni az izgalmakat. De tévedtem, ismét…. A cselekmény nagyon eseménydús a hosszas leíró részek ellenére. Az olvasó nem ér rá unatkozni. Az akciójelenetekkel egyáltalán nem esett túlzásokba, de azért némi elfogultság észlelhető az irományban. Tipikus hidegháborús megközelítés: gonosz orosz, kontra hős amerikai. Az meg egyenesen megdöbbentő, ahogy Putyin elnökről ír. A karakterek hitelesnek tűnnek, ami egyedül ebben a részben kissé sok volt, amikor az egyik szereplő a “szellemeivel” beszélget. Összességében az utóbbi évek legjobb kémregény-sorozata, ami a kezembe került!

 

Vujity Tvrtko: Túl minden határon 5/4

3521028_4.jpg

A szerző, Vujity Tvrtko szerintem azon kevés újságíró egyike, aki képes volt megőrizni a hitelességét. Már a kezdetek óta figyelemmel kísérem a pályafutását, a műsorait és a könyveit is beleértve. Ez a kötet már a riporter “higgadt” korszakában íródott, ugyanis már nem vállal a korábbiakhoz hasonló, rázósabb utakat, mint mondjuk Észak-Korea. Ettől függetlenül egészen érdekes témákat sikerült beválogatnia ebbe a műbe is. Nekem talán azért nem volt annyira izgalmas, mert az irományok egy részét riport formájában is láttam. A másik pedig az, hogy néhol kaotikusnak találtam. Sokszor elkalandozott az aktuális témától. Legjobban a szerző bűnügyi írásai tetszettek. Minden sofőrnek a kezébe nyomán az ittas vezetésről szóló fejezetet. Az csepeli iskolában történt kettős gyilkosság pedig egyenesen hátborzongató. Ajánlani tudom a kötetet mindenkinek! Ezt is vétek lenne kihagyni, csakúgy, mint a riporter korábbi munkáit!

 

Vhrai

 

Az alapkép forrása: www.pixabay.com