Márciusi kívánságlista

flowers-2082135_340.png

Hű, ahogy közeledik az áprilisi Könyvfesztivál, úgy gyarapodik az újdonságok listája. Speciel már a márciusi megjelenések között is találtam néhány könyvet, amit szeretnék megvenni, vagy elolvasni. 

 

Gabriel Wolf: A halhatatlanság hullámhosszán (1-3)

Várható megjelenés: már megjelent - Arte Tenebrarum Publishing

A Molyon figyeltem fel a kötetre, elsősorban a borító miatt. Nagyon ötletes volt a GIF-es megoldás. Másrészt pedig a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. 

covers_534152.jpg

Az ​amerikai kormány már régóta rádióhullámokkal befolyásolja a lakosság tudatalattiját. Az emberek közel egy évszázada agymosásnak vannak kitéve, és emiatt teljesen másnak látják a világot: szebbnek, gazdagabbnak, ahol van értelme élni, dolgozni, és akár még hinni is. 
Kár, hogy a Bibliát is csak az amerikai állam találta ki a hatvanas években. A több ezer éves ezzel kapcsolatos történelem is csak az agymosás része. Az emberek pedig már nem látják a fától az erdőt, na meg a születésükkor arcüregükbe csavarozott kivetítőtől sem, ami folyamatosan fals képet vetít eléjük. 
Mindössze csak egy maroknyi ember van a Földön, akik részben veleszületett, részben tanult képességük miatt ellenállnak az agymosásnak: 
„Rezisztenseknek” hívják őket. Tony és Julie mindketten azok. Szerencsejátékból élnek. Nem azért, mert szerencsések, hanem mert a balszerencse is csak egy kormány által kitalált fogalom, hiszen a valóságban bárki bármikor nyerhet. Tonyék tudják ezt, és ki is használják. Mások számára úgy tűnik, hogy manipulálják a valóságot, pedig valójában csak nem törődnek a hazugsággal, amiben a többiek élnek. Azáltal, hogy nem kötik őket az államilag kitalált balszerencse korlátai, állandóan nyernek. 
Van is szükségük a pénzre, mivel képességük miatt a kormány hajtóvadászatot indít ellenük. Azért akarják őket elhallgattatni… 
…mert nemcsak, hogy látják a valódi világot, de mindenki másnak is meg akarják mutatni! 
Vajon a rezisztensek segítségére lesz-e Cortex, a koponyaálarcos hacker, vagy valójában ellenük dolgozik? Továbbá mire számíthatnak dr. Wolftól, a visszavonult pszichiátertől, aki állítólag látja a jövőt? 
Ha Tonyék sikerrel járnának, leleplezhetnék a történelem legnagyobb összeesküvését. 
Hacsak a titokzatos Hydra előbb meg nem állítja őket… odalent, az alvilág kapujában.

G. R. R. Martin (szerk): A Fekete Lap napja (Will Cards 3.)

Várható megjelenés: már megjelent. - Libri Kiadó

Ugyanazt tudom hozzáfűzni, mint az eddigi "willcard-os" megjelenéseknél. Martin neve szerkesztőként is garancia, másrészt annyi lehetőség rejtőzik ebben az univerzumban, hogy minden egyes "megoldásra" kíváncsi vagyok, mit tudnak belőle kihozni. 

covers_431266.jpg

 1946. szeptember 15-én szabadult a világra a Fekete Lap nevű vírus, ekkor kezdődött az ászok és jokerek viadala. Szeptember 15. azóta a Fekete Lap Napja, melyre évről évre egyre nagyobb szabású ünnepséget szerveznek. Az 1986-os, a negyvenedik évfordulóra tervezett program ígérkezik a valaha volt legizgalmasabb eseménynek. New Yorkban azonban nem mindenki készül önfeledten ünnepelni: a Csillagász nevű torzszülött, nagyhatalmú zseni saját fesztivált tervez, hogy bosszút álljon azokon, akik szembeszálltak vele… A Wild Cards-sorozat harmadik története, A Fekete Lap napja a szuperhősök és szupergonoszok regénye.

George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából az Universal Cable Production készít tv-változatot.

 

Lotta Sonninen: Nagy sérelmeink kiskönyve

Várható megjelenés: március 11. - Partvonal Kiadó

Nagyon ötletes kis könyvecskének tűnik. Azt hiszem, jó választás lehet a hozzám hasonló méregzsákoknak! :D Mostanában mindig csak a pozitív hozzáállás fontosságát sulykolják, pedig az se biztos, hogy mindig kifizetődő... 

covers_535365.jpg

Legyünk őszinték: baromira idegesítő és unalmas a manapság állandóan hangoztatott „legyél pozitív” és a sok duma a meditálásról, meg a jógázásról. Mi lenne, ha a belső feszültségünket és bosszúságainkat végre nyíltan és olyan feketén adhatnánk ki magunkból, ahogyan azt valójában érezzük? A Nagy sérelmeink kiskönyve végre lehetőséget nyújt a tulajdonosának arra, hogy kiírja magából az őt körülvevő idióták idegesítő dolgait, és hangot adjon az élet pokolian sötét oldalának is! 
A vidám, megdöbbentően katartikus és kreatív könyv arra bíztatja kitöltőjét, hogy panaszkodjon, nyögjön, vesse papírra a sérelmeit és bátran sorolja fel az idiótákat a munkahelyén, a magánéletében vagy akár az utcán – és gondosan rejtse el ezt a naplót a szerettei elől.

 

J. M. Coetzee: A barbárokra várva

Várható megjelenés: március 14. - Athenaeum Kiadó

Egyértelműen a fülszöveg volt. ami megfogott. Örök érvényű témákat feszeget... 

covers_529811.jpg

A ​2003-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett dél-afrikai író regénye 1980-ban látott napvilágot. A történetet egyes szám első személyben meséli el a szerző; a főszereplő egy elképzelt birodalom határvidékén található erődváros bírója. Egy napon váratlan esemény zavarja meg az erődítmény lakóinak az életét: a fővárosból Joll ezredes vezetésével küldöttség érkezik, amelynek feladata, hogy felmérje a határvidék békéjét állítólagosan megzavaró barbárok mozgását. A bíró kissé értetlenül áll az események előtt, hiszen több éve ő felel a városbana rendért, és soha nem tapasztalt túlkapásokat a barbároknak nevezett, de valójában békés, a határvidéken túl élő benszülöttek részéről. Törvénytisztelő polgárként együttműködik a Birodalom képviselőjével, de amikor az ártatlan nomádokat hurcol a város terére, megalázza és halálra kínozza őket, a bírónak elege lesz a színjátékból.
Az ezredes távozását követően maga mellé veszi az egyik megkínzott lányt, majd egy koratavaszi napon úgy dönt, hogy katonái kíséretében visszaviszi őt a nomádok közé. A hosszú, fáradtságos út után ismét Joll ezredes fogadja a városban. A katonák vallomása alapján a Birodalom elleni összeesküvéssel és a barbárokkal való szövetkezéssel vádolják, majd válogatott módszerekkel kínozzák, embertársai előtt a végletekig megalázzák.

Coetzee története örökérvényű kérdéseket feszeget. A mesterségesen kreált külső fenyegetettség és az állami terror általi konfliktuson túl mesterien festi meg az egyéni értékrendek és szemléletek párbaját. Rendkivül érzékletesen ábrázolja a regényben mindvégig uralkodó ellentétet: Joll ezredes (és a Birodalom képviselői) számára az érdek által vezérelt birodalmi igazság terjesztése a fontos, és ezt szolgálja az orwelli diktatórikusságot alkalmazó államgépezet és törvényei, rendelkezései – a bíró az egyéni tisztaságával, tiszta lelkiismeretével, erkölcsi erejével áll szembe mindezzel.

A regény 1980-ban született; a történet, a birodalmi terjeszkedés, az eszmék és a módszerek ismerősnek tűnhetnek úgy a közelmúltból, mint a mindennapjainból – és ez utóbbi ijesztő. A 20. század történelme sajnos számos példával alátámasztja azt, amit Coetzee állít, elég ha a hitleri birodalomra vagy a szovjet államgépezetre gondolunk – de a külső fenyegetettség veszélyének állandó ismétlése napjainkban is ismerősen hangzik, a rabok kínzása és megalázása helyenként ma is az állami szervek fedése alatt történik, és ma is kevés olyan bíró létezik, aki feltenné a kérdést: kik az igazi barbárok?

 

Sharon Bolton: Halj meg kétszer!

Várható megjelenés: március 18. - Lettero Kiadó

Az utóbbi időben egyértelműen a thriller műfaj az egyik, amit előnyben részesítek. Érdekfeszítőnek tűnik a történet, aztán majd kiderül, mennyire volt jó a megérzésem....

covers_535877.jpg

Ragyogóan indul hajnalban a léghajós kirándulás az angol táj fölött. Ám a tizenhárom utasból nemsokára csak egyvalaki marad életben. Éppen az, aki szemtanúja volt egy kegyetlen gyilkosságnak, amelyet akkor követtek el, amikor a léghajó ellebegett a szörnyűség fölött.

JESSICA LANE. A túlélő szemtanú. A nővérének szánta születésnapi ajándékul a kirándulást. Tényleg minden hátsó szándék nélkül választotta a különleges meglepetést? 
AJAX MALDONDANDO. Az eljáró nyomozó. A férfi még soha ennyire elszántan nem fogott hozzá egyetlen ügyhöz se. Vajon milyen magánéleti szálak mozgatják? 
PATRICK FAA. Az elvetemült gyilkos. De kit ölt meg, akinek eltűnését senki nem jelenti a rendőrségen?

És legfőképp: milyen ördögi játszma, milyen sötét erő hozza egyetlen történetbe ezt a három embert? Hiszen semmi közük nincs egymáshoz. Vagy mégis?

 

Mattias Edvardsson: Látszólag normális

Várható megjelenés: március 20. - Partvonal Kiadó

Itt sem tudok mást írni, mint azt, hogy a  fülszöveg alapján kíváncsi lettem a történetre

covers_537487.jpg

Stella ​látszólag egy átlagos tinédzser, aki éli felhőtlen hétköznapjait, amíg egy nap meg nem vádolják egy nála jóval idősebb férfi meggyilkolásával. Mi köze lehet az üzletember halálához a kifogástalan hírű családból származó lánynak? 
Stella apja az egyházközösség elismert lelkipásztora, aki odaadó férj és rajong egyetlen gyermekéért. Az igazság és az őszinteség bajnokaként ismert Adam elvei ellenére hazudik is a nyomozóknak, hogy alibit biztosítson a letartóztatott lányának, hiszen Stella úgyis ártatlan – de visszapillantva később a gyerekkorára kiderül, hogy a szeretett gyermek bonyolultabb eset, mint amilyennek az apja elsőre lefesti őt. A nyomozás lélekölő terhe alatt Adam kezdi elveszíteni a kontrollt, és már nem tudja leplezni személyiségének sötét oldalát. 
A nyomozás során Stella szavaiból kiderül, hogy közelről ismerte a meggyilkolt férfit, és nem ez az egyetlen titok, amit a szülei előtt rejteget. A thriller legvégén Ulrika, az anya vall a család életéről. A védőügyvédként praktizáló nő egyedülálló perspektívát tár a nyomozók elé, és lassan felsejlik az a szövevényes terv, amivel a lányát akarja megmenteni. Ám az elképzelése csaknem bajba sodorja, mert igen nagy kockázatot vállal… 
A lebilincselő pszichothrillerben Mattias Edvardsson olyan hálót sző, amely mindenkit csapdába ejt, és semmi sem az, aminek látszik.

 

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Várható megjelenés: március 27. - Athenaeum Kiadó

A "Mindenki hazudik!" mondatról kapásból Dr. House jutott eszembe, de teljes mértékben igaz is a dolog. Igazi csemegének ígérkezik ez a könyv! 

covers_534609.jpg

Nő-e ​az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására? 
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek? 
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek? 
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot? 
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban? 
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?

Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak – és önmaguknak is. 
Csakhogy… Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen – ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató. 
Mert a Big Datától szinte mindent megtudhatunk az emberi természetről – feltéve, ha azt kérdezzük tőle, amit kell.

 

Vhrai

Forrás: Moly, Líra, Libri

Felhasznált képek. www.pixabay.com, www.libri.hu