Könyvfesztiválon jártam - 2019

img_20190516_1655047.jpg

Már több, mint két hete volt a Könyvfesztivál, de még mindig itt tornyosulnak mellettem a beszerzett könyvek, talán azért is, hogy még kitartson kicsit az esemény hangulata, na meg fogalmam sincs, hova fogom őket tenni. Ez volt a második alkalom, hogy eljutottam a Millenárisra (az elsőről itt olvashattok), és ismét egy tartalmas napot tudhatok magam mögött. Szóval, jöjjön egy élménybeszámoló a fesztivál szombati napjáról!

Kezdem azzal, hogy sajnos megint úgy sikerült szabadságot kivennem, hogy pénteken este értünk Magyarországra, másnap pedig indultunk is a Könyvfesztiválra, ráadásul már a fél 7-es vonattal. Röpke három órával később pedig már Budapesten voltunk a Millenárisnál, a rendezvény helyszínén. (Az időnként használt többes szám indoka a barátom.) Szóval elég laposakat pislogtam már 10 óra körül is… Egyébként nagyjából kész tervekkel érkeztem, megvolt milyen könyveket szeretnék megvenni, és melyik írót szeretném megkeresni, akit így, vagy úgy ismerek. Maga aláírás, már elnézést, de nem igazán érdekel, sokkal szívesebben beszélgetek inkább. Egyáltalán nem volt tervben, hogy bárhol is órákig szobrozzak. A programok között sem találtam aznap fogamra valót, így szinte teljesen kötetlen volt a nap. Hozzátenném jobb is volt, mert irtó gyorsan el tud szaladni az idő a fesztiválon. Bevallom, fényképeket lusta voltam készíteni, így azt használom, amit “kaptam” . (Pepe Art). Na, de vágjunk is bele, mi minden történt aznap!

Mielőtt körülnéztünk volna, bevártuk kis bloggercsapatunk tagjait: Krisztit (GeniusMerielle könyvei), Evelint (Pergamenre hány szavak), Cettit (Szellemi csemegék) és Fannit (KockaCica blogja) Elhatároztuk, előbb felderítjük a terepet, azután kezdjük el a beszerzőkörutat. Először a kinti, tó mellettin részt néztük meg, ahol szokás szerint néhány stand, a büfék és a külön említendő Bookline busz kapott helyet. A kiállítók többsége a B épület alsó szintjén és a galérián volt, idén pedig annyi változás történt, hogy a D épület helyett a gyermekrészleg az új Táncszínházba költözött. Ennek voltak előnyei, de ha kihasználják D épületet is, akkor talán a B nem lett volna ennyire zsúfolt. A kora délutáni órákra már meg sem lehetett mozdulni. Kezdetben együtt mászkált a csapat erre-arra, addig nem is nagyon vettünk semmit, inkább leültünk enni egyet. Nos, azt kell írjam, hogy teljesen budapesti árak voltak, viszont a kaja rendkívül jól esett a nyüzsgésben, a kézműves sör meg még jobban…

Igazán ezután melegedtünk bele szerintem a vásárlásba, kis csapatunk szétszéledt a standok között. Kezdésnek meglátogattuk Tiszlavicz Máriát, a Duplacsavar szerzőjét, aki a Könyvfesztiválra egy hosszabb lélegzetű novellával rukkolt elő. Szerencsére a Lüktetés-ből nekem is jutott egy példány. Egy kis érdekesség: a borítót Kriszti (Merielle) tervezte, a tördelést pedig Cetti végezte. Ezután végig látogattunk néhány standot, de a listámon szereplőkön kívül egyébként nem vettem könyvet. Délután én a Delta Vision standja felé vettem az irányt, láttam ugyanis, hogy Malcolm J. Hunt pont ott tartózkodik a helyszínen. A legújabb könyve ugyan októberben jelent meg, de egészen eddig nem találtam a könyvesboltokban. Szóval a fesztivál a Szörnyek családja beszerzéséhez is remek alkalmat adott. Mindenképp szerettem volna találkozni személyesen a szerzővel, hiszen a Molyon már váltottunk pár üzenetet. Egy jó fél órát ott is ragadtunk.. Nos, arra alkalmas volt ez az idő, hogy rájöjjek, újra kell olvasnom a M. A. G. U. S. univerzum novelláit és regényeit… Ezután lassan kifelé vettük az irányt, a Maxim standjánál lecsaptam Szaszkó Gabriella Pennington-sorozatának második és harmadik részre. Gondolom ez már elöljáróban sokat elárul, milyen hatással volt rám a Maradj velem, de hamarosan hozok a könyvről egy “beszámolót”. Egyébként itt is szerencsém volt, tudtam a szerzővel pár szót váltani. Kifejezetten nagy élmény volt, ugyanis már évek óta követem a blogbejegyzéseit. Ezek után pedig már helyben voltunk, ugyanis csak át kellett sétálni a szemben lévő oldalra, ki nem hagynám ugyanis az alkalmat, hogy találkozhassak Urbánszki Lászlóval, most a Metorpolis Média gondozásában jelent meg sci-fi zsánerű regénye, a Sápadtak. Erről szintén hamarosan olvashattok egy bejegyzés keretében. Ott volt még Bányai D. Ilona is, akit szintén a “régi” ismerős, ha jól emlékszem, három éve találkoztunk először az egyik könyves rendezvényen. Áh, de meg kell említenem még Andy Baron-t is, akinek a regényéről, a Kárhozottak városa - Budapest 2038-ról, nem is hallottam volna, ha nem kezdünk el beszélgetni.

Azt már írtam, hogy beszerzések tekintetében nem igazán szálltam el. Tényleg azok a kötetek jöttek velem haza, amiket szerettem volna megvásárolni. Na jó, a Librinél elcsábultam, nem most terveztem Atwood VadÁdám-trilógiáját megvenni, de a vászonszatyrot nem hagyhattam ott. Könyves “cuccok” tekintetében viszont csalódott voltam. A könyvkabátokat és könyvjelzőket már mindenhonnan lerabolták, így azokat egyáltalán nem vettem most. Áh, majd elfelejtettem, amik még pluszban jöttek velem, azok az utolsó pillanatban beszerzett BBC-s történelmi magazinok, azokból is összejött egy szép kupac. Még azt hiszem, három kötetről nem tettem csak említést, Robert Bryndza sorozatának folytatásáról a Sötét vízről, szintén egy széria harmadik része Dean Koontz-tól A görbe lépcső. Kakukktojásként pedig itt van Cynthia Hand-től az Amikor búcsúzunk. Nos, ezt korábban olvastam már, de a maximos akció keretében úgy gondoltam, legyen meg saját példányként is. Így összesen 12 könyvet és 7 magazint tudhatok a magaménak.  

Összegzésül annyit, hogy az idei Könyvfesztivál is eseménydúsan telt.  Ha minden jól megy, jövőre ugyanitt!!! Persze addig még itt lesz nekünk a júniusi Könyvhét is, ahol a magyar könyveké a főszerep.

 

Vhrai