Malcolm J. Hunt: Szörnyek családja (M. A. G. U. S.)

5238960_5.jpgFülszöveg

Delta Vision, 2018. 480. oldal

Valaran U’Chak a küzdővermek rejtélyes származású hőse, az abasziszi arénák királya, a Kobrák bajnoka. Mindene megvan, amit csak egy magafajta gladiátor kívánhat: hírnév, pénz, annyi szerető, amennyit csak akar. Ám amire igazán vágyik, az számára elérhetetlen.

Mindaddig, amíg nem kap egy váratlan ajánlatot. Ezt követően olyan küzdelem veszi kezdetét, amelyben mit sem számít a nyers erő, vagy az évtizedeken keresztül csiszolt harctudás. És az U’Chak sorsát irányító hatalmak nem érik be az életével, ha veszít.

De ha győz… nos, az ár még mindig lehet magasabb annál, mint amit hajlandó megfizetni.

Malcolm J. Hunt, a Bosszúangyal és a Kígyószív szerzőjének harmadik regénye ezúttal nem ősi titkok, vagy epikus háborúk közé kalauzolja olvasóit, a tét azonban most sem kisebb, mint a korábbiakban: a döntés szabadsága, a felelősség súlya és egy család, ami talán Ynev jövőjét is meghatározza.

 

Pro és kontra

Tény, hogy a magyar M. A. G. U. S. fantasy a ‘90-es évek közepén élte a fénykorát, de hála egy maroknyi írónak, a rajongók az utóbbi időben sem maradnak új történetek nélkül. Az új generációból engem eddig Malcolm J. Hunt regényei nyűgöztek le a legjobban, így nagyon kíváncsi voltam a legújabb munkájára is!

A regény még ősszel megjelent, azonban csak a Könyvfesztivál során szereztem be, előtte ugyanis a könyvesboltokban nem volt forgalomban, csak a kiadótól lehetett megvenni. A Delta Vision ezen kiadásaiban az egyik, amit nagyon kedvelek, hogy rendkívül barátságos méretűek, így ezt a kötetet is könnyen vittem magammal ide-oda. Ennek ellenére mégis a megfelelő betűmérettel van szedve, így olvasható marad a szöveg. A borítók terén is előrelépést tett a kiadó, kifejezetten igényes, a regény tartalmával összefüggő képet kaptunk. Műfajilag egyértelmű, hogy fantasy, viszont még nem olvastam a M. A. G. U. S. világához kötődő családregényt, pedig én simán ráhúznám ezt a jelzőt is. Szerkezetileg a megszokottat kapjuk. A kötet végén találunk egy függeléket, amihez a világrendszerhez kapcsolódó minilexikon van. Aki esetleg ismeretlenül vesz a kezébe egy ilyen fantasyt, ez nagyban megkönnyíti a dolgát. Magyarázatot ad a helyszínekre, az egyes istenekhez kapcsolódó vallásokra, az egyes fajokra, valamint a nevesebb személyekre. A kötet utolsó oldalain pedig a szerző köszönetnyilvánítása kapott helyet.

A történet háttérvilágának részleteit meg sem próbálom felvázolni, ugyanis annyira szerteágazó és részletes, hogy arra egy bejegyzés édeskevés lenne. Akit részletesebben érdekel Ynev világa az itt találhat hozzá kiindulópontot. Nagyon érdekes, hogy  a regény prológusa és epilógusa egyes szám első személyben, míg a "fő rész" egyes szám harmadik személyben íródott. A történet két főbb szálon játszódik, egyrészt megismerjük a gladiátorként tevékenykedő Valaran-t, a másikon pedig a nevelőapját Caend-t. Az elsőben inkább a nyers erő érvényesül, míg a másodikban a politikai és diplomáciai játszmák. Ez a két vonal nagyszerűen kiadja a M. A. G. U. S. regényekre jellemző sokszínűséget. Ifinben, Abaszisz fővárosában járunk, ahol jellemzően mindenféle szerzet megfordul. Itt él a helyi aréna bajnoka, a már említett Valaran U'Chak, aki jelentős sikereket könyvelhet el a harc terén. Igazi látványosságnak számít, ha a küzdőtérre lép. Aquir (mindenféle nagy hatalommal rendelkező mágikus lény elnevezése, a kyrek visszaszorították őket, de eltökélt céljuk, hogy ők uralkodjanak a többi nép felett) származék lévén, mind a külsejével, mind pedig az erejével kiemelkedik a többiek közül. Azonban fura módon egy vágya van: szeretne családot és nyugodt életet. Ezt hivatottak akkor biztosítani, amikor Nessa-t a városba hozzák és hozzáadják. Később azonban elrabolják, így Valaran kénytelen lesz a felesége életéért cserébe kompromisszumokat kötni. A mozgalmasabb eseményekre ezen a szálon számíthatunk, de Caend ténykedései sem kevésbé izgalmasak. Kettős játékot játszik, egyrészt az Inkvizítorok Szövetségének tagja, de hűséget fogadott a Kobrák Családjának is. Mindemellett bensőséges kapcsolatot ápol Ellana papnőivel is. Próbál a felszínen maradni, közben pedig segíteni Valaran-t a küldetésében. A történetvezetés nagyon jól sikerült, egészen a végéig nem tudjuk ki a hunyó, pedig ellenségből akad bőven. A cselekményt tekintve, nem történik semmi eget rengető  dolog, mégis nagyon gyorsan haladtam az olvasással. Az is nagyon ösztönzőleg hatott, hogy jókor voltak beszúrva a nézőpontváltások. Mire egy-egy rész elérte a tetőpontját, jött egy hirtelen váltás, ezzel pedig nem nehéz elérni, hogy ne akarjuk letenni a könyvet!

A karakteralkotás az, ami ezúttal gyengébbre sikerült. Semmiképp sem mondanám rossznak, inkább csak annyi, hogy túl kiszámíthatóak a szereplők, csak egy-egy tulajdonságuk van élesen kiemelve. Valaran esetén amilyen különleges a származása, ő maga annyira tipikus. A hirtelen haragú gladiátor, aki fejjel megy a falnak, nem érdekli semmi. Mindenáron megvédi azokat, akiket szeret. Ennél jóval összetettebb jellem lett azonban Caend. Mintha két személyisége lenne. Az egyik, amely az Inkvizítorok Szövetségének tagjaként, a nyílt színen tevékenykedik, Sáfárként viszont a Kobrák családjának felesküdött tagjaként minden kétes ügyletről tudomása van, sőt, maga is bonyolít ilyeneket. A háttérben azonban csak az vezérli, hogy segítsen a fogadott fiának. Nessa karakterét sajnálom, hogy nem lett jobban kibontva. Viszont nagyon kedveltem a vele érkező nőstényork, Demelza alakját. Igaz, hogy pokróc természetű, de az úrnőjét mindenekfelett védte, és képes volt minden helyzethez alkalmazkodni. Megemlíteném még Kaessel személyét, a tapasztalt veterán megtestesítője, akit mindig a józan ész vezérel.

 

Összességében 5/4,5

Malcolm J. Hunt harmadik kötete ismét egy másik szemszögből engedett bepillantást Ynev világába. Az aquirok mindig is egy homályos részét képezték számomra a világrendszernek, most közelebbről is megismerhettem őket. Az eddigiekhez képest talán kevésbé sötét történettel rukkolt elő a szerző, egy kvázi családregényt szorított a M. A. G. U. S. rendszer keretei közé. A történetvezetés rendkívül ötletes volt, kellőképpen fenntartották az érdeklődésemet az éles nézőpontváltások. A karakterek sikerültek most kissé egysíkúra. Mindazonáltal tudom ajánlani egyrészt a M. A. G. U. S. rajongóknak, valamint azoknak is, akik szeretnének ezzel a fantasy koncepcióval megismerkedni. Mivel nincs túlbonyolítva, ez a regény ehhez egy remek kezdés lehet!

 

Vhrai

 

Bejegyzéseim a szerző további könyveiről: