Izolde Johannsen: A pontlövész (La Fayette 2.)

5205065_5_1.jpgFülszöveg

Szenzár Könyvek, 2019. 357. oldal

XVI. Lajos király halála után a királypárti összeesküvők, szimpatizáns nemesek, papok, katonák, lázadó parasztok megpróbálkoznak a lehetetlennel, de Vendée vérzivatara elsodorja őket. Gilbert Lafayette hazájától, családjától, barátaitól elszakítva börtönben él. Szalma Jason, az álruhás angol nemes minden furfangja, vagyona és igyekezete ellenére sem tudja barátját kiszabadítani. Várniuk kell. Várni, hogy az új csillag, Bonaparte Napóleon vajon bevilágítja-e az életüket a politika sötét egén. Mindeközben, a tisztogatások következtében a La Force börtönbe kerül Adrienne Lafayette is. Szintén e komor cella lakója a kegyvesztett Latouche-Tréville gróf, a neves ellentengernagy, aki nemcsak befolyását, munkáját és hajóit vesztette el, de a tengert is. 

Izolde Johannsen tengeri kalandokkal átszőtt történelmi regénye La Fayette márki és barátja, a titokzatos angol lord életútján keresztül mutatja be a borzalmas forradalmi éveket követő zűrzavart, majd Napóleon felemelkedését és bukását.

Dénesi Ildikó (Izolde Johannsen) 2013 óta jelenteti meg az európai tengerhajózással foglalkozó történelmi regényeit. Kiemelten foglalkozik a második világháborús birodalmi haditengerészet (Kriegsmarine) felszíni hadihajóival és parancsnokaiknak életrajzával. A La Fayette-sorozat második kötetében az európai történelem meghatározó alakjain, nagy pillanatain keresztül mutatja be ezt a különleges világot, új megközelítésből szemlélteti az ismert eseményeket. Eddig megjelent haditengerészeti kötetei: A birodalmi kalóz, Gránátok a becsületért, Kalandor a tengeren, A furfangos fivérek, Megölni a királyt! 

 

Pro és kontra

Izolde Johannsen már visszatérő “vendég” a blogom felületén. Igazán az ő munkái kezdtek el - ismét - a történelmi regények felé terelni. Ezúttal a Gilbert La Fayette életét feldolgozó duológia második részét volt szerencsém tőle a kezembe venni. 

A könyv ismét a szerző jóvoltából, elektronikus példányként került hozzám. Ennélfogva a minőségéről nem tudok most semmit írni, ám annyit megjegyeznék, hogy egyik szenzáros könnyvvel sem volt még semmi problémám. A pontlövész is keményfedeles, külső papírborítót és beépített könyvjelzőt kapott. Szerkezetileg gondosan tagolt: címmel ellátott, közepesen hosszú fejezetekből áll, de ezeken belül is vannak rövidebb etapok a nézőpontváltások miatt. A kötet végén találunk egy összefoglalót a felhasznált irodalomról, itt láthatjuk, mennyi munka van egy történelmi regény megírásában. 

A kötet a francia királyi pár, XVI. Lajos és Marie Antoinette kivégzése utáni időszakot veszi górcső alá, nagy vonalakban továbbra is Gilbert La Fayette életrajza mentén haladva. Ez Franciaország legizgalmasabb korszakainak egyike, amikor néhány évtized alatt a köztársaságtól Napóleon császárságán át, egészen az alkotmányos monarchiáig mindenféle állami berendezkedés megfigyelhető az ország fejlődése során. Ahhoz képest, hogy több évtizednyi történelmet élhetünk át, a szerző remekül kiemelte azokat a sarkalatos pontokat, amelyek az események szempontjából jelentőséggel bírnak. Továbbra is több nézőpontból követhetjük az eseményeket, sok új szállal gazdagodik a történet. Rögtön egy figyelemfelkeltő prológussal kezdődik a regény, ahol a királypártiak bukásának lehetünk tanúi, valamint egy gyermek esküjének, hogy meg fogja bosszulni a királyt. Na, ez rögtön  felkeltette az érdeklődésemet, ugyanis az előző részben - mint a címe is mutatja -, pont az ellenkezője kötötte Szalma Jason-t. Izolde Johannsen ebben a részben is mesteri módon fűzi össze a valós, történelmi eseményeket a fiktív cselekményszálakkal, de ebben az kötetben már az utóbbi dominál. Évekkel a királyi pár kivégzése után még mindig forrong az ország. A nemesi származásúakra és a ranggal rendelkezőkre kemény idők járnak. Rengeteg embert megölnek, elűznek, sokan pedig mostoha körülmények között, börtönben sínylődnek. Természetesen továbbra is követhetjük a La Fayette család történetét, akik kényszerűségből szanaszét szóródtak a nagyvilágban. Gilbert-et és Adrienne-t bezárták, a fiuk az amerikai kontinensen, lányaik pedig vidéken próbálják átvészelni a megpróbáltatásokat. Hosszú évek telnek el, mire a család újra egyesülhet és ismét tevékeny részt vállalhatnak a változékony francia közéletben.

Viszont, mint már írtam, sokkal inkább a fiktív szál kerül előtérbe. Továbbra is része a történetnek Szalma Jason, aki súlyos sérüléseiből épphogy felépülve arra teszi fel az életét, hogy megtalálja az eltűnt fiát. Útja során hol a valódi, hol a francia személyazonosságát használva próbál tanúkat találni, mi történt azon a végzetes párizsi éjszakán. Eközben megismerhetünk két ifjút, akiket az árvaságuk kovácsol testvérekké. Végül az egyik francia tengernagy pártfogásába kerülnek, mellette válnak felnőtt férfiakká. Most sem maradunk hajók nélkül, ugyanis a két fiatal részt vesz abban a tengeri ütközetben, melyben a híres-neves Nelson admirális elesik. Egyébiránt a cselekményből több mindent nem is akarok elárulni, annyi azonban bizonyos, hogy ebben a kötetben sokkal több drámai fordulatra számíthatunk, mint az előzőben. 

A karakteralkotásnál is inkább a fiktív vonalra koncentrált  a szerző, de emellett rengeteg történelmi személyiséget felvonultat a kötet. Ami kifejezetten tetszik, hogy meg sem próbál a szerző egy meghatározott jellemrajzot rájuk húzni, sokkal inkább a szituációnak megfelelően, a személyiségükből adódó reakciókat igyekszik inkább bemutatni, vagy azt, hogyan viszonyulnak egy-egy fiktív szereplőhöz. Gilbert La Fayette köztársaságpártikáént tehetetlenül nézi végig, ahogy a szabadság nevében pusztítanak. Sőt, végül őt is félreállítják az útból. Évekig raboskodik, végül már csak az válik a legfőbb céljává, hogy ismét együtt legyen a családjával. Kevesebb szerepet vállal a közéletben is. Adrienne változik talán a legtöbbet az előző részhez képest. A börtönévek rendkívül próbára teszik, az egészsége tönkremegy, ám a jelleme megacélosodik. Óriási áldozatot hoz a családja boldogságáért. Szalma Jason élete a sérülése következtében teljesen átalakul. Hiába tapossa a fiatal éveit, az ismétlődő rohamai miatt folyamatos felügyeletre szorul. Ennek ellenére töretlenül utazgat ide-oda, hogy a fiát megtalálja. De közben próbál segíteni a La Fayette család egyesítésében is. Guillaume-t rendkívül megviseli a gyerekkora. Kénytelen volt a túlélése érdekében olyan dolgokat tenni, amelyek ellenkeznek az elveivel. Rendkívül idealista, néha pedig túl forrófejű, aminek meg lesznek a következményei. 


Összességében 5/4,5

Izolde Johannsen ismét remekül megragadta Franciaország legzavarosabb időszakának sarkalatos pontjait, és kiválóan összedolgozta a történet főbb szálaival. Noha nagy meglepetéseket nem okozott számomra a kötet, már a történelmi események sokasága is bőven elég ahhoz, hogy fenntartsa az erre fogékony olvasók érdeklődését. Viszont nagyon áttevődött a hangsúly a fiktív cselekményszálra, ezzel a La Fayette család tajgai mellékszereplőkké avanzsáltak. Ennélfogva sokkal jobban előtérbe kerültek a dramatikus, már-már színpadias elemek. Ettől függetlenül ismét egy hiteles korrajzot kapunk az adott időszakról. Elsősorban azon történelmi regények kedvelőinek ajánlom, akik szeretik a fiktív elemekkel erősen átszőtt történeteket! 

 

Vhrai

 

Köszönöm szépen még egyszer a szerzőnek a lehetőséget!