Bakóczy Sára: A város és a rózsa

gfds.jpgFülszöveg

Gold Book Kiadó, Debrecen, 2017. 320. oldal

Ezerötszáznegyvennyolc, ​Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka.

A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.

Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…

A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

 

Pro és kontra

Kifejezetten örülök annak a tendenciának, hogy egyre több nő ír történelmi regényt kis hazánkban. Igyekszem többek munkásságát figyelemmel kísérni. Bakóczy Sára, alias Fancsali Judit kötetére két éve, a Könyvhét alkalmával figyeltem fel, eddig a bőség zavara “akadályozott”, hogy nekikezdjek. Viszont nagyon jól jött, hogy a Mini-Könyvklub augusztusi, választható kötetei között ez is szerepelt! 

Mivel a honnant és a miértet gyorsan kiveséztem, így rögtön folytatom a kötet minőségével. Nagyon szeretem a Gold Book puha fedeles kiadásait. Egyrészt a kötése, másrészt pedig a mérete miatt is kényelmes olvasni, könnyen magunkkal vihetjük bárhová. Első körben egyébként a borító miatt kattantam rá a könyvre. Nem véletlenül fotóztam le egy sima, fehér ülőpárnán, semmi szüksége a körítésre, egyszerűen gyönyörű. Még a szerintem felesleges belső fülek is megbocsáthatóak, talán ilyen esetekben nyomtathatnák az ezeken található infókat simán a borító belső felére. Szerkezetileg nincs túlbonyolítva a mű, de ez a hosszához képest tökéletesen helytálló. Közepesen hosszú, számozott fejezetek követik egymást. A regény végén találunk lábjegyzeteket, amik sok dologra magyarázatot adnak a szövegből, bár szerintem ezeknek jobb helye lett volna az épp aktuális oldal alján. Nekem még megyeget a latin, de így is hátralapoztam párszor, valahogy ez megtöri az olvasási élményt. Kapunk még a szerzőtől egy rövid utószót is arról, hogy mi felel meg a valóságnak, és melyek voltak a műben a fiktív részek. 

A történetelemzés előtt kezdeném rögtön azzal, hogy kifejezetten tetszett, ahogy a szerző az álnevét és a címet megalkotta. Bakóczy Sára ugyanis a történet főszereplője, így még inkább azt a hatást kelti, mintha tényleg ő írta volna a visszaemlékezéseit. A címmel pedig az írónő szépen letisztázta, miről is fog szólni a regény két főbb vonalvezetése. Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a történet helyszíne Debrecen, mégpedig a XVI. század közepén, amikor az ország három részre szakadt, és ezek mindegyike próbált befolyást gyakorolni a nagyobb, "független" városokra. Nincs ez másként itt sem. Bevallom, az elején azt hittem, ez is a “megszokott”, könnyen olvasható történelmi romantikus lesz, de ez egyáltalán nem így van! Már rögtön az elején ízelítőt kapunk a korabeli nyelvhasználatból, amikor még a latint is rendszeresen használták. /Emiatt írtam azt, hogy jobb lett volna a lábjegyzet az oldal alján/. Annyi volt a furcsa, hogy a regény közepe táján ez egyszer csak megszűnt, mintegy kikopott a szövegből, így egy kicsit érdekes összhatást keltett. Egyébként az egész mű rendkívül választékos szóhasználattal íródott, egyből a régi, nagy íróinkat juttatta eszembe. A történet végig egyes szám, első személyben íródott. Bakóczy Sára maga meséli el a legmozgalmasabb néhány év eseményeit, persze beleszőve ebbe a saját személyes sorsát is. Az elején bemutatja a korabeli életmódot, az akkori politikai és társadalmi helyzetet. Nem lehetett egyszerű Debrecen városát vezetni abban az időszakban, három birodalom peremén szükség volt diplomáciai érzékre. Mindezzel párhuzamosan Sára szemén keresztül megismerjük a Bakóczy családot, amely gazdag kereskedő família révén befolyást gyakorol a város irányítására. A tizenéves lányt máshogy nevelik a kor szokásaihoz képest. Az “asszonyi dolgok” elsajátítása mellett megengedik, hogy a testvérével együtt tanuljon. Egy ilyen alkalommal lehetünk tanúi a szegény sorból származó Kapusi Mihály felbukkanásának, aki a városnak tett óriási szolgálat után a Bakóczy család pártfogásába kerül. A regény első felében leginkább Sára életének alakulását követhetjük nyomon, ez az időszak ugyanis többé-kevésbé nyugodnak mondható Debrecen történetében. A lány belebolondul Sákvári Gáborba, akivel kapcsolatban ugyan többen figyelmeztetik, de nem hallgat rájuk. Miután férjhez megy, az idilli elképzeléseit gyorsan felváltja a nyers valóság. A szerzőnek sikerült meglepni, miért is nem működött kötött a frigy. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy tölt be Sákvári egyre jelentősebb pozíciókat a város vezetésében, így óhatatlanul is összefonódik főszereplőink sorsa a városéval. Persze nem véletlenül van a kötet történelmi romantikusként aposztrofálva, nem marad ki a történetből ez sem. Több szálon is izgulhatunk, mi lesz a dolgok végkimenetele. De ezzel kapcsolatban nem is akarok semmit elárulni előre, mivel maga a fülszöveg sem teszi, maradjon meglepetés a regény egyik fő vonulata. Az események egyébként a regény vége felé sűrűsödnek be leginkább, mikor a város lakóinak el kell tűrnie az osztrák csapatok jelenlétét. Rengetegen elmenekülnek, bujdosnak, elég nagy csapás ez a városra nézve.

A karakteralkotás megfelelt mind a regény típusának, mind pedig az egyes szám, első személyű elbeszélésmódnak. Legfőképp Sárát ismerhetjük meg, mivel ő meséli a történetet, az összes többi szereplőt csak közvetve, az ő szemén keresztül láthatjuk. Bakóczy Sára, mint már említettem, gazdag kereskedő család sarja. A korabeli módszerekhez képest lazábban fogták és talán el is kényeztették. A regény elején egy rendkívül naiv, a romantikus elképzeléseibe burkolózó, tizenéves lányt ismerhetünk meg. Hiába minden, a saját feje után megy, és a valóság hamar visszarántja a földre. Kénytelen lesz felnőni és alkalmazkodni a helyzetéhez. Kezdetben csak tűr és csak tűr, ám végül felemeli a hangját, és küzdeni kezd azért, ami fontos számára. Sákvári Gábor, Sára férje rendkívül karizmatikus és törtető figura. Sikerül mindenkit, lényegében az egész város az orránál fogva vezetni a valódi személyiségét illetően. De itt van még Kapus Mihály, aki lényegében a Bakóczy családnál nő fel. Rendkívül értelmes fiú, gyorsan tanul. Több egyetemen is látogatást tesz, ám mégis a kereskedelem mellett teszi le a voksát, ki is tanulja a szakma minden csínját-bínját. Ügyesen bonyolítja az üzleti ügyeit, emelett belefolyik a város életébe is. Ferenc, Sára testvére lenne a családi “vállalkozás” valódi örököse, de inkább a katonáskodás érdekli a számok helyett. Mihállyal a kezdeti súrlódások után jó barátságba kerülnek. Rengeteg szereplő van még a kötetben, de sokszor csak az elbeszélésszerű részekben vannak jelen, így többeket nem is emelnék most ki. 

 

Összességében 5/4,5

Remélem a szerző még több regénnyel is megörvendeztet minket! Gyönyörű, választékos stílusban ír, és látszik a szövegen a belefektetett munka. Kifejezetten tetszenek még a hosszas leírások is. Ami viszont kissé furán vette ki magát, hogy a kezdetben használt latin szavak  csak úgy eltűntek a regény közepére. A történetvezetés egyszerű és világos, egyrészt Debrecen város történetén van a hangsúly, másrészt pedig magán Bakóczy Sárán. Engem alapvetően vonzanak azok a történelmi regények, ahol a nők oldaláról kísérhetjük nyomon az eseménye alakulását. Érdekel, hogy éltek meg egy-egy korszakot. Ezt maradéktalanul ki is elégítette a regény, és rengeteg új információval lettem gazdagabb. Ráadásul az egyes tények is helyesen vannak felhasználva, amennyire laikus történelemkedvelőként meg tudom állapítani. Persze nem maradunk romantika nélkül sem, izgulhatunk, hogy Sára megtalálja-e végül a boldogságot. Igazából mindenkinek tudom ajánlani, aki vevő az igényes, korhű történelmi romantikára. 

 

Vhrai