Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Nem nagyon törekszem arra, hogy a túlzottan felkapott könyvek közül válogassam meg az olvasmányaimat. Erről a regényről viszont majdnem minden ismerősöm ódákat zengett, így kíváncsi lettem, miért szeretik ennyire ezt a történetet. Lássuk, engem mennyire sikerült Delia Owens-nek elvarázsolni! 

covers_549198.jpgDelia ​Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…

Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi lányra” terelődik.

A biológus Owens első regénye egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. Nem véletlenül került a New York Times bestsellerlistájának első helyére, s vezeti az Amazon sikerlistáját is. Bár csak tavaly ősszel jelent meg, már több mint 1 millió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon is beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet forgat a regényből.

Libri, Budapest, 2019. 426. oldal

A kötetet egy rakat másikkal egyetemben kölcsön kaptam. Minőségileg semmi kifogásom a könyvvel szemben, még úgy sem, hogy a kemény táblás verzió volt nálam, amiért én nem kifejezetten vagyok oda. A borító gyönyörű lett, szerintem egyrészt ez is megalapozta a regény népszerűségét. Belelapozva láthatjuk, szerkezetileg jól tagolt, címmel, számozással és évszámmal ellátott fejezetekre oszlik fel. Műfajilag elég besorolhatatlan könyv abból a szempontból, hogy több zsánert vegyít össze, nem lehet kizárólag ebbe, vagy abba besorolni. Egyrészt krimi, amiből már az elején kapunk ízelítőt, fejlődésregény, ha a főszereplő szempontjából nézzük, de felfedezhető benne a romantika is. A szöveg és a fogalmazás stílusa magával ragadja az olvasót. Egyszerűen felépített mondatok, még a leírásoknál sem esik túlzásokba a költői képekkel. 

A történet Észak-Karolina mocsaras vidékén játszódik. Emiatt találó a cím is, ami a események során fog mélyebb értelmet nyerni. Két idősíkon követhetjük, egyrészt az 1950-es években, másrészt pedig körülbelül 20 évvel később. Természetesen a végén a múlt és a jelen szálai összefonódnak, és ahogy halad előre a cselekmény, rájövünk, mi kapcsolja őket egymáshoz. Maga a regény egyes szám, harmadik személyben íródott. A múltbéli szálon Kya felnőtté válását követhetjük nyomon, míg a másikon tudomást szerzünk egy halálesetről, melyet vizsgál a hatóság. Kya a családjával él a lápon, rendkívül szerény körülmények között, ráadásul a városlakók kiközösítik az ott élő embereket. A lányt először otthagyja az édesanyja, majd sorban az összes testvére, végül az alkoholista, bántalmazó apa is eltűnik. Durva belegondolni, de a 7 éves kislány egyedül marad egy lápi kunyhóban. Először furcsálltam, hogy képes életben maradni, ám mondhatni más idők jártak, így el tudtam fogadni a dolgot. Nagyon tetszett, ahogy Delia Owens át tudta adni a természet közelségét, érdekes volt a láp élővilágának bemutatása. Ahogy Kya idősödik, egyre több mindent megért. Javarészt egyedül van, ám felbukkannak az életében különböző emberek, Jumpin’ és a felesége személyében valódi pártfogókra tesz szert. Átveszik a lány által gyűjtött dolgokat, és fizetséget ajánlanak érte. Nagyon jól megértik egymást, ugyanis ebben a korszakban a feketék is nem kívánatos egyének voltak. Egy kisvárosban pedig virágzik az előítéletesség. Bármennyire remete életet él azonban Kya, vágyik a szeretetre, szerelemre. Így láthatjuk azokat a csalódásokat, amik még zárkózottabbá teszik. Fontos szerepe lesz Tate Walker-nek, aki sok dolgokra megtanítja a lányt, mindez nagyban hozzájárul az életminősége javításához. Tudom, ez elég tág fogalom, de nem akarok spoilerezni. Mindemellett a “jelenben” követhetjük a krimiszál kibontakozását, onnan kezdve, hogy holtan találnak egy fiatal férfit. Érdekfeszítő volt megfigyelni, hogy működtek a korabeli nyomozási módszerek, sőt, még pluszban kapunk egy hamisítatlan amerikai büntetőjogi tárgyalást. Nos én úgy vagyok vele, hogy a történet enélkül is megállta volna a helyét. Egy kissé erőltetett lett, mintha a szerző mindent egy kötetbe akart volna sűríteni. Talán ebből az okból kifolyólag nem lepett meg igazán a végkifejlet sem, már az események közben gondoltam erre az eshetőségre. Amúgy elgondolkodtató, morális kérdés, hogy jól volt-e ez így, mi jogosít fel egy emberélet elvételére…

A karakterkidolgozás jól sikerült, érdekes személyiségeket ismerhetünk meg. a regényben. Rögtön itt a főszereplő, Kya, aki már azzal kirí a tömegből, hogy képes volt a lápon, teljesen egyedül életben maradni. Mivel nagyrészt magányosan él, rendkívül zárkózott lesz, aki csak néhány embert enged közel magához, de azokat sem túlságosan. Nagyon értelmes, autodidakta módon, gyorsan elsajátítja a dolgokat, így még könnyebben tud boldogulni. Tate Walker, aki rengeteget segít neki. Ő a tipikus jófiú, akire lehet számítani. Egyszer fut el, de azt egy életre megbánja. Chase Andrews szintén fontos szerepet játszik Kya életében, hatványozottan is. Ő is elég tipizálható figura, a város kedvence, aki azt hiszi, bármit megtehet. Hajlamos az erőszakos viselkedésre, ha valami nem úgy alakul, ahogy neki tetszik. Jumpin’ és a felesége lényegében a lány igazi szülei. Szinte az első pillanattól mellette állnak, miután egyedül marad. 

Összességében jó olvasmány volt, bár nem adott akkora élményt, mint amekkorára az óriási hype miatt számítottam. Kya élete és a láp bemutatása nagyon tetszett, különleges volt, de mint már említettem, mintha a szerző egyszerre akart volna mindent. A krimi vonal számomra kissé erőltetett volt, enélkül is rendkívül érdekes lett volna a regény. A végső, csattanónak szánt fordulat talán ezért nem érte el nálam a kívánt hatást. Azt viszont feltétlenül elérte, hogy elgondolkodjak pár morális kérdésen, és ha a történet egészét nézem, akkor sok, ma is aktuális problémára rávilágít. Szóval ajánlani tudom mindenkinek, a más-más zsánert kedvelők egészen másként láthatják ezt a történetet. 

5/4,5