Libellum

2019.júl.16.
Írta: Vhrai Szólj hozzá!

Aleister Crowley: Holdgyermek

5329705_4.jpgFülszöveg

Metropolis Media Kiadó, 2019. 322. oldal

A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa, Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.

Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté, sőt hírhedtté, sokan "a világ leggonoszabb embere" címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan

 Pro és kontra

Néha az olvasó tévedésbe esik egy-egy könyvvel kapcsolatban a külső jegyei alapján. Nos, én is így jártam a Holdgyermekkel. Azt hittem, egy “szimpla” fantasy-t fogok olvasni, menet közben döbbentem rá, hogy az okkultista, misztikus irodalom egyik klasszikusát tartom a kezemben. 

A kötetre a Metropolis Média Kiadó újdonságai között figyeltem fel. Ezúton is köszönöm a lehetőséget, hogy már a Könyvhét során hozzájuthattam. Minőségileg semmi kifogásom nincs a könyvvel kapcsolatban. Jó kézbe fogni, barátságos a mérete, könnyen magunkkal cipelhetjük. A kötése és a fedlap vastagsága is kiváló. Ami azonban engem elsőre megfogott, az a borítókép. Nagyon ütős a lila szín a rajzolt női alakkal és a kis koponyákkal, mindez pedig megspékelve az ezt körbefogó sötét kerettel. Ebből valamennyire látszik, hogy mennyire elvont alkotással lesz dolgunk, itt még én sem sejtettem, milyen mértékben. Ehhez még dukál az érdekes szerkezet. Fejezetekre oszlik, ám ezek címei inkább egyfajta tartalmi felsorolásnak, vázlatnak tűnnek. Még az egyes fejezeteken belül is rendkívül tagolt, többször változnak a nézőpontok, akár oldalaként is. Ami még számomra furcsán hatott az az, hogy élesen elváltak egymástól a párbeszédek és az egyéb szövegrészek, az előbbi ugyanis végig dőlt betűvel van szedve. 

Tovább

Tapodi Brigitta: A hajtű

5324473_5_1.jpgFülszöveg

Historycum Kiadó, 2019. 284. oldal

"Mire képes egy nő, hogy gyermeke legyen? Hol van az a határ, amit kiegyensúlyozott lelkiállapotában nem lépne át? Az élet örök körforgását szimbolizáló hajtű hosszú évtizedek óta a Stark nemzedék asszonyainak kontyát díszíti. A hajtű és az asszonyok útját áldás és megpróbáltatások sora kíséri."

1944: A németek megszállják Magyarországot. Stark Nóra szülésznő, német katonákat köteles elszállásolni balatoni házukban. A férje Richárd, és gyermekkori barátja, Levente a fronton harcolnak. Az asszony ápolónőként dolgozik a kastélyból lett német hadikórházban. A náluk lakó német őrnagy és a háborús helyzet váratlan eseményeket indít útjára. A maga módján mindenki a túléléséért küzd a háború forgatagában.
2005: Stark Emma, a fiatal festőművész, festményeinek kiállítási megnyitójára utazik haza Keszthelyre. A kiállításon a nagymamája idős, restaurátor barátjával, a nyári borünnepen pedig régi szerelmével, Erikkel találkozik. A férfi megvásárolta a hajdanvolt balatonszentgyörgyi kastélyt, és most majorrá alakítja át. Emma és Erik találkozása elfeledettnek hitt érzelmeket hoz felszínre, és közben a múlt és a jelen sorsszálai összefonódnak egymással...

 

 

Pro és kontra

Az utóbbi időben nem igazán sikerült "klasszikus" értelemben vett történelmi romantikust a kezembe venni, sokszor inkább eltolódik már ez a műfaj is az erotikus irodalom felé. A hajtű segítségével azonban megbizonyosodhatunk arról, hogy ennek a zsánernek igenis van jövője a magyar szórakoztatóirodalmi palettán.

A kötethez a szerző jóvoltából, elektronikus formában jutottam hozzá. Viszont a Könyvhét folyamán volt alkalmam fizikai valójában is szemrevételezni. A tördelést ugyanis egyik bloggertársam, Cetti (Szellemi csemegék) “követte el”. Minőségileg kifogástalannak tűnt, kifejezetten kellemes volt kézbe fogni, már csak a mérete miatt is. A kötését nem volt időm megszemlélni, viszont a borítót igen. Nagyon tetszett a borítókép festményszerű hatása, hiszen maga a művészet fontos szerepet tölt be a regény egészében. Szerkezetileg a hosszához képest is jól tagolt. Számozott, dátummal és helyszínnel ellátott fejezetek követik egymást. A helyszíneket tekintve egyszer a németországi Weimar-ban, máskor a Balaton-felvidéken járunk. Ahogy az ország legnagyobb tavának környékéről ír a szerző, száz százalék, hogy van valamilyen balatoni kötődése. De teljesen megértem a rajongást. Valóban az ország egyik legszebb területéről van szó! Ez nagyon át is jön a regény lapjain, szinte képszerűek a leírások. 

Tovább

Luka Bekavac: Titkosírás

5144093_5_1.jpgFülszöveg

Metropolis Media, Budapest, 2019. 236. oldal

Valamikor 1943 augusztusában egy eszéki rádióállomáson titokban dolgozó aktivisták különös zajokra, neszekre lesznek figyelmesek a rádióhullámokon szörfözve. A sustorgásból kibontakozik egy női hang, akivel beszélgetni kezdenek. A titokzatos kommunikáció két világ között zajlik. A töredezett női hang a szlavóniai Villyóról érkezik, talán egy másik korból, egy romos házból, ahol két nővér él a természet ölén, akik valami katasztrófa elől menekültek fejvesztve a lakatlan településre. A fiatalabbik lány magnóra mondott monológja, a talányos, idegen világok közti rádióbeszélgetés átirata és egy tudós 1949-re datált akusztikai tanulmánya olvasható a horvát Luka Bekavac Európa-díjjal jutalmazott, trükkös regényében, mely a kommunikáció rejtelmeiről szól, háttérben egy homályban maradó történelmi és természeti katasztrófával.

Luka Bekavac 1976-ban született Eszéken. A Zágrábi Bölcsészkaron tanít világirodalmat, ez a második regénye.

 

Pro és kontra

Az utóbbi időben nem igen akadt a kezembe olyan mű, amely ennyire különleges, egyedi módon közvetítette volna a mondandóját. Ráadásul mindezt a sci-fi zsáneren belül, szépirodalmi igényességgel átadva. 

A kötet a Metropolis Media Kiadó jóvoltából került hozzám. Ezúttal is nagyon köszönöm Nekik, hogy felhívták a figyelmemet Bekavac írására. Minőségileg semmi problémám nem adódott a könyvvel, jó a kötése, nem esik darabokra. Mivel nem egy hosszú történetről beszélünk, kényelmesen magunkkal vihetjük bárhová. Magát a szöveget már kissé nehézkesebb olvasni, de a mű szerkezeti megoldásai más szedést nem tettek volna lehetővé. A borító az, ami nekem leginkább tetszik. Érdekes a lila növényzet a kép alsó felén, nagyon kontrasztos ebben a kék betűkből álló cím. A teteje pedig egy az egyben összefoglalja a regény főbb vonásait a hangsávval, a rádiófrekvenciákat mutató háttérrel, és a homályban maradó női alakkal. Szerkezetileg három fő részre osztódik a kötet - alább ezeket részletesen kifejtem -, de nem mondanám, hogy jól tagolt lenne. Az elején engem iszonyúan zavart, hogy minden egybefolyik, még ha érthető is miért. Itt már utalnék arra, hogy nem egy könnyed olvasmány, már csak a szöveg monotonitása miatt sem. Nagyon figyelnem kellett, hogy ne kalandozzak el mellette. 

Tovább

Szaszkó Gabriella: Maradj velem (Pennington-testvérek 1.)

3581517_5.jpgFülszöveg

Maxim Kiadó, Szeged, 2016. 416. oldal

David ​Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt. 
David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz… 
Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik? 
Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?

 

Pro és kontra

Kevés alkalommal mondhatom el, hogy az írót korábban “ismerem meg”, mint a műveit. Pedig ez pontosan egy ilyen eset, ugyanis korábban kezdtem el Szaszkó Gabriella blogját követni, minthogy az első regényét a kezembe fogtam volna. Rögtön szimpatikussá vált már azzal is, hogy nem a könnyebb utat választotta, hanem végigjárta az íróvá válás lépcsőfokait. Tudtommal ő az egyetlen magyar szerző, akinek a Maxim Kiadó Dream válogatásában jelennek meg kötetei.

Magát a könyvet már tavaly, az egyik libris akció keretében megvettem. Most viszont Evelin (Pergamenre hányt szavak) videója miatt emeltem le a polcról. Minőségileg szerintem kifogástalan a könyv, kivételesen még a borítólap belső fülecskéi sem zavartak! A borítóra ránézve nekem valami habos-babos jut az eszembe, mégis hihetetlenül jó az összkép. Pedig én és a rózsaszín általában két külön fogalom vagyunk. Egyébként a külseje megtévesztő. Hiába van a romantikusok közé sorolva, ez a regény sokkal több annál, mind tartalmilag, mind az írói stílusra nézve! Nagyon hangsúlyos a lélektani vonal, talán azért, mert a szerzőnek közeli kapcsolata van a pszichológiával. A szerkezeti megoldások is nagyon tetszettek. Több nagyobb részre oszlik a könyv, ezek előtt pedig találunk egy-egy szemelvényt, gondolatok más, esetenként tudományos művekből, természetesen ezek kapcsolódnak az épp aktuális fejezet mondandójához.

Tovább

Malcolm J. Hunt: Szörnyek családja (M. A. G. U. S.)

5238960_5.jpgFülszöveg

Delta Vision, 2018. 480. oldal

Valaran U’Chak a küzdővermek rejtélyes származású hőse, az abasziszi arénák királya, a Kobrák bajnoka. Mindene megvan, amit csak egy magafajta gladiátor kívánhat: hírnév, pénz, annyi szerető, amennyit csak akar. Ám amire igazán vágyik, az számára elérhetetlen.

Mindaddig, amíg nem kap egy váratlan ajánlatot. Ezt követően olyan küzdelem veszi kezdetét, amelyben mit sem számít a nyers erő, vagy az évtizedeken keresztül csiszolt harctudás. És az U’Chak sorsát irányító hatalmak nem érik be az életével, ha veszít.

De ha győz… nos, az ár még mindig lehet magasabb annál, mint amit hajlandó megfizetni.

Malcolm J. Hunt, a Bosszúangyal és a Kígyószív szerzőjének harmadik regénye ezúttal nem ősi titkok, vagy epikus háborúk közé kalauzolja olvasóit, a tét azonban most sem kisebb, mint a korábbiakban: a döntés szabadsága, a felelősség súlya és egy család, ami talán Ynev jövőjét is meghatározza.

 

Pro és kontra

Tény, hogy a magyar M. A. G. U. S. fantasy a ‘90-es évek közepén élte a fénykorát, de hála egy maroknyi írónak, a rajongók az utóbbi időben sem maradnak új történetek nélkül. Az új generációból engem eddig Malcolm J. Hunt regényei nyűgöztek le a legjobban, így nagyon kíváncsi voltam a legújabb munkájára is!

A regény még ősszel megjelent, azonban csak a Könyvfesztivál során szereztem be, előtte ugyanis a könyvesboltokban nem volt forgalomban, csak a kiadótól lehetett megvenni. A Delta Vision ezen kiadásaiban az egyik, amit nagyon kedvelek, hogy rendkívül barátságos méretűek, így ezt a kötetet is könnyen vittem magammal ide-oda. Ennek ellenére mégis a megfelelő betűmérettel van szedve, így olvasható marad a szöveg. A borítók terén is előrelépést tett a kiadó, kifejezetten igényes, a regény tartalmával összefüggő képet kaptunk. Műfajilag egyértelmű, hogy fantasy, viszont még nem olvastam a M. A. G. U. S. világához kötődő családregényt, pedig én simán ráhúznám ezt a jelzőt is. Szerkezetileg a megszokottat kapjuk. A kötet végén találunk egy függeléket, amihez a világrendszerhez kapcsolódó minilexikon van. Aki esetleg ismeretlenül vesz a kezébe egy ilyen fantasyt, ez nagyban megkönnyíti a dolgát. Magyarázatot ad a helyszínekre, az egyes istenekhez kapcsolódó vallásokra, az egyes fajokra, valamint a nevesebb személyekre. A kötet utolsó oldalain pedig a szerző köszönetnyilvánítása kapott helyet.

Tovább

G. R. R. Martin (szerk.): Fekete lapok (Wild Cards 1.)

4000031_5.jpgFülszöveg

Libri Kiadó, Budapest, 2017. 688. oldal

A II. világháború után közvetlenül, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, idegen eredetű vírus támadja meg a Földet… és különleges tulajdonságokkal ruházza fel a túlélők egy részét. Az ászok emberfeletti mentális és fizikai képességekre tesznek szert. Másoknak csupán bizarr lelki és testi torzulások jutnak – belőlük lesznek a jokerek. A túlélők között vannak olyanok, akik az emberiség szolgálatába állítják képességeiket, mások inkább a gonosz csábításának engednek. A Wild Cards az ászok és a jokerek története, a sorozat első része – ennek a torzult világnak a „bibliája” – pedig 1946-tól a 80-as évekig kalauzolja el az olvasót.

George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából az Universal Cable Production készít tv-sorozatot.

 

Pro és kontra

Szerintem már számtalanszor említettem, hogy a Trónok harca rajongójaként bármilyen irománnyal hajlandó vagyok próbát tenni, amihez Martinnak köze van. Ugyan ezt az alternatív valóságot nem egyedül, hanem szerzőtársaival együtt hozta létre, mégsem lett kevésbé hatásos. Szóval nézzük, végül is mennyire tetszett a Wild Cards univerzum “bibliája”.

A kötet körülbelül tavaly óta hever a polcomon, eddig el se kezdtem a széria többi darabját beszerezni, amíg nem voltam vele tisztában, mégis mire számíthatok a továbbiakban. A kötet a Libri kiadó gondozásában jelent meg. Szerencsére nagyobb betűkkel szedve, mint anno a Trónok harca, így könnyebben olvasható is. De a vastagsága ellenére barátságos méretű, szóval nem volt nehéz magammal cipelni sem. Magával a könyv kötésével sem adódtak problémáim. A borítódizájnnal az egyszerűségre törekedtek, egyébként átvették a külföldi kiadás borítóképét. Műfajilag a fantasy és a sci-fi sajátos egyvelegének tűnik, az előbbi talán az alternatív történelmi események, utóbbi pedig a földönkívüli, szebben írva idegen jelenlét, illetve a technikai megoldások hangsúlyozása miatt. Szerkezetileg a könyv több, hosszabb-rövidebb történetet foglal magában, amelyek a Fekete lapok világának egy-egy szegmensét hivatottak bemutatni. Nagyon nem is fogok róluk egyénileg írni, mert számomra eléggé egy színvonalon mozgott az összes. Nem tudok sem nagyon jó, sem pedig nagyon rossz történetet kiemelni. Színesebbé teszi még a könyvet, hogy beleütközünk a fejezetek között “tudományos” összefoglalókba, melyek az egyes jelenségeket próbálják megmagyarázni.

Tovább

Hat könyv, amire érdemes lecsapni júniusban!

oilseed-rape-2224941_340.jpg

Nemrég volt a Könyvfesztivál, de már nyakunkon a Könyvhét! Avagy ismét egy remek alkalom, hogy feltöltsük a könyvespolcainkat. Addig is, kedvcsináló gyanánt a júniusban megjelenő szórakoztató irodalmi könyvek közül szemezgettem! 

 

Deborah Harkness: Az élet könyve (Mindenszentek trilógia 3.)

Várható megjelenés június 3, de átcsúszott 7.-re - Cartaphilus Kiadó

Azt hiszem, szerencsénk van, hogy filmsorozat készült a könyvek alapján, másként lehet, nem kaptuk volna meg a harmadik kötetet. Sajnos, előtte nem örvendtek a könyvek túl nagy népszerűségnek, pedig egy igazán szerethető történetről van szó. Speciel még csak az első részét olvastam a trilógiának, de mindenképp szeretném megszerezni a további köteteket is! Viszont érik egy újraolvasás, mivel könyvajánló nem született A boszorkányok elveszett könyvéről. . 

5351329_5.jpg

A ​Mindenszentek-trilógia világszerte milliók által várt újabb kötetében tovább folytatódik a fiatal boszorkány történész, Diana Bishop és az ősöreg vámpír tudós, Matthew Clairmont szerelmének és kalandjainak története. Végre fény derül arra, milyen titkot rejt a Diana által Oxfordban felfedezett rejtélyes kézirat, melyre évszázadokon át vadásztak különféle természetfeletti lények: démonok, vámpírok, boszorkányok.

A sorozat harmadik kötetében Diana és Matthew visszatér az Erzsébet-kori Londonból. A jelenben új nehézségekkel és régi ellenségekkel kell szembenézniük. Matthew birtokán jó néhány olyan szereplő tűnik fel, akiket az olvasók még a sorozat első kötetének lapjain ismerhettek meg. Lassanként kiderül, milyen veszély fenyegeti hőseink jövőjét, és ezt követően még sürgetőbbé válik a titokzatos kézirat hiányzó lapjainak felkutatása. Európa számos pontján át vezető hajsza kezdődik – melynek végén nagy sokára végre kiderül, mi is az a titok, amit sok száz évvel korábban a boszorkányok felfedeztek.

 

Tovább

Moskát Anita: Bábel fiai

1154756_5.jpgFülszöveg

Gabo Kiadó, 2014, Budapest, 404. oldal

Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot. 
Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek. 
A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik.

 

Pro és kontra

Moskát Anita könyveivel már többször is összefutottam a Moly felületén. Már a fülszövegeik alapján extrémnek találtam őket, így a Mini-Könyvklub nélkül nem biztos, hogy belevágtam volna a Bábel fiai olvasásába. Viszont azt kell írjam, hogy sokat vesztettem volna ezáltal, mert meg kell hagyni, a szerzőnek nagyon eredeti ötletei és gondolatai vannak!

Nagy szerencsémre az egyik ismerősömnek megvolt a kötet, így nem kellett érte a könyvtárba rohangálnom. Többször olvasott példány járt nálam, de ez nem különösebben látszik rajta. Nem túl vastag, így kényelmesen magunkkal is vihetjük, a hossza miatt egy darabig ki is fog tartani. A kötet borítójáért és ennek színvilágáért odáig vagyok, meg vissza. Már az elején nyilvánvalóvá teszi, hogy nem egy lányregényt tartunk a kezünkben. Nem mernék ráaggatni semmilyen jelzőt, de leginkább a fantasy műfajához sorolható. A szerző stílusa egyszerű és letisztult, ez jelenik meg a regény szerkezetében is. Snassz, címmel ellátott részek és számozott fejezetek követik egymást. A regény témája már a címből is kiviláglik. Mivel egyáltalán nem vagyok vallásos, ez már kezdetben elrettentett. Sőt, az első negyven oldal után voltam úgy vele, hogy oké, akkor végig fogom olvasni a sztorit. Persze magának a bábeli toronynak a történetét ismerem. Az elején botor módon azt hittem, egyfajta újramesélés következik, ám egyáltalán nem ez történt. Moskát Anita fogta a tornyot és felhasználta a saját elképzelései szerint.

Tovább

Izolde Johannsen: Észak magányos királya I-II. (A birodalom tengeri bástyái 5.)

ocean-1081783_340.jpg

Underground Kiadó, 2019. 

 Fülszöveg

1943 karácsonya
A Scharnhorst, a “szerencsés hajó” hullámsírba merült. Messze fent a jeges, zord Északon a rabszolgasorba süllyesztett Norvégia eldugott fjordjainak egyikében vesztegelt Hitler utolsó csatahajója a Tirpitz. A “Bestia”, ahogy a britek félelemmel vegyes gyűlölettel nevezték. A Bismarck testvérhajója a puszta létezésével fenyegetést jelentett az északi konvojokra. Churchill parancsba adta a Honi Flottának és a Légierőnek, hogy minden létező erővel, furfanggal, az életük kockáztatásával is, de pusztítsák el a robosztus hadihajót. Ehhez a küldetéshez akár száz bombázóés ötszáz főnyi repülőszemélyzet feláldozása is elfogadható veszteség…

 

Pro és kontra

Azt hinné az ember lánya, ha egy szerző több részes sorozatot enged útjára, akkor előbb-utóbb az egyes fordulatokkal, vagy mozzanatokkal ismételni fogja magát. Nos, ez ebben az esetben téves feltételezés volt a részemről. Hiába tart Izolde Johannsen hajós szériája immár az ötödik könyvnél, még mindig képes újat mutatni. Pedig a Tirpitz történetének feldolgozása során volt eddig az írónak talán a legnehezebb dolga…

A kötet ismét az Underground kiadó gondozásában lát napvilágot. Hozzám Izolde jóvoltából, előolvasási lehetőségként, elektronikus formában érkezett. Ennélfogva a kötet minőségéről nem tudok írni semmit. A borító ismét a szerző saját tervei alapján készült. Tökéletes koncepció a témához és illik a sorozat többi kötetéhez is. Szerkezetileg a megszokottat kapjuk. A regény végén találunk egy meglehetősen részletes függeléket a történelmi háttérrel kapcsolatban, például a hajó legénységét, műszaki adatait és így tovább.

Tovább

Urbánszki László: Sápadtak (A vége után 1.)


gang-2616414_960_720.jpgMetropolis Media, Budapest, 2019. 333. oldal

 

Fülszöveg

A végső háború után, a két teljes éven át tartó nukleáris tél alatt, amikor a milliótonnányi lebegő por eltakarta a napot, a földet vastag hó borította. A háború túlélői között aratott a halál. Megfagytak, éhen haltak, vagy egymást ölték a konzervekért, a hó alól kiásott tetemekért. Ha emberé volt, talán nem ették meg, de nem mindenki válogatott ennyire. A hatodik esztendőben tisztult ki végleg a levegő, hullottak le az utolsó porszemek. Beköszöntött az ultraibolya tavasz, és rettenetes erővel felragyogott a nap. A lilásvörös, szemeket kioltó, a bőrt húsig perzselő, gyilkos nap.

Az élet több évtizedes vajúdás után alkalmazkodott, megújult, ugyanúgy, mint az emberek, ám ennek nagy ára volt…

 

Pro és kontra

Már egy ideje tudomásom volt arról, hogy Urbánszki László a történelmi regények után kirándulást tesz a sci-fi műfajába. Nem vagyok kifejezetten a zsáner rajongója, de nagyon kíváncsi voltam, hogy fogja ezt a szerző kivitelezni. Nem kellett túl sokat várunk a kötetre, ugyanis a 26. Nemzetközi Könyvfesztiválon már kézbe is vehettük.

Hozzám a kötet a Metropolis Media Kiadó és persze Urbánszki László jóvoltából került. Minőségileg kifogástalan, noha nem vagyok oda a keményborítós könyvekért. Laza kötése, így kényelmesen lehet olvasni, viszont szétesni sem fog. Amit “fájlaltam”, hogy a külső papírborító alatt fehér a fedlap. Mondanom sem kell, nagyon oda kell figyelni, hogy ne piszkolódjon be. Legalábbis azoknak, akik ugyanúgy félreteszik a külsőt, mint én. A borítókép nagyon hatásos, egyértelműen utal a kötet tartalmára. Azt már írtam, hogy a regény a sci-fi műfajhoz sorolható, alzsánerként azonban nyugodtan ráhúzhatjuk a posztapokaliptikus jelzőt, hiszen a Harmadik Világháború, vagyis az atomháború utáni Magyarországon játszódik a történet. Az eligazodáshoz  pedig remek segítséget nyújt a kötet elejében található térkép.

Tovább